Kifejezetten bizonytalanok a magyarok azzal kapcsolatban, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak majd. A CIG Pannónia megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a 18 és 59 év közötti lakosság többségnek (52 százalékának) még
elképzelése sincs arról, hogy várhatóan mennyivel csökken majd a bevétele nyugdíjasként.
Az öregkori járandóság összegét legkevésbé a fiatalabb, 18-29 éves korosztály és az alacsonyabb jövedelmű válaszadók tudják megbecsülni.
A lakosság csupán 6 százaléka nem aggódik az időskori megélhetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy nem jár anyagi lemondással a nyugdíjba vonulás. A válaszadók 12 százaléka attól tart viszont, hogy nyugdíja a jelenlegi jövedelme felét sem éri majd el, és összességében a megkérdezettek 30 százaléka számít minimum 20 százalékos bevételcsökkenésre.
A kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság 87 százaléka tervezi a kiadásai visszafogását időskorában. A legtöbben (30 százalék) a ruhavásárláson spórolnának, a legkevesebben (4 százalék) a fiatalok támogatásán:
A jelenlegi nyugdíjasok fogyasztása jól mutatja az időskori spórolás korlátait. Valóban kevesebbet költenek például ruházkodásra és vendéglátásra az idősebbek a KSH 2012-es adatai szerint. A több otthon töltött idő és a sok egyszemélyes háztartás miatt ugyanakkor
lakásfenntartással kapcsolatos éves kiadásaik átlagosan több mint 80 ezer forinttal magasabbak,
mint az aktív korúak esetében. A kevesebb éttermi fogyasztás miatt az élelmiszervásárlásra is többet költenek, de az átlagos nyugdíjasnak évente közel 60 ezer forinttal magasabb gyógyszer és egészségügyi kiadással is számolnia kell.