A kórházi adósság töredékét vállalja csak át az állam

Egyelőre csak 20 milliárd forintnyi adósságot törleszt a kormány a kórházak helyett, a maradék tartozásnak pedig csak felére elég a pénz. Azt is csak hosszú idő alatt kaphatja meg a beszállítók 85 százaléka, amely kimaradt az első körös adósságrendezésből.

Még ebben a hónapban megkapják a legnagyobb beszállítók az államtól azt a pénzt, amivel a kórházak tartoztak nekik - pontosabban annak csak egy részét, mert a késedelmi kamatról lemondtak. A kisebb beszállítók további hosszú egyeztetésekre készülhetnek. Ráadásul nekik is be kell érniük kevesebbel, mert az állami keret maradéka legfeljebb a tartozások felére lehet elegendő.

Húszmilliárdot kapnak

Lassan halad a korábban április elsejei határidővel megígért állami adósságkonszolidáció: május végéig kapják csak meg a legnagyobb beszállítók a nekik tartozó kórházak helyett az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) a pénzüket.

Első körben húszmilliárd forintot kapnak a legnagyobb beszállítók - a többieknek várniuk kell Forrás: SOTE

Pontosabban csak a tartozás egy részét, hiszen az ÁEEK az Origo kérdésére azt közölte, hogy

a 20 milliárd forint nem tartalmazza a késedelmi kamatokat, amit a beszállítók - társadalmi felelősségvállalásuk jeleként - a tárgyalások során elengedtek.

Azt az ÁEEK nem árulta el, hogy mennyit. Azt, hogy a sokszor fél, vagy akár egyéves várakozás után melyik beszállító juthat első körben a pénzéhez, vagyis mely nagy beszállítókkal egyezett meg az állam, az ÁEEK szerint két szempont döntötte el: "a rendelkezésre álló idő és erőforrás".

A többségnek várnia kell

A beszállítók többsége, a kisebb összegeket követelők kimaradtak az első körből, és velük már nem közvetlenül az állami szervezet, hanem a nekik tartozó kórház tárgyal majd az adósság rendezéséről. A több száz orvostechnikai eszközbeszállító cég 85 százaléka tehát továbbra sem jut a pénzéhez.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban április elsejével ígérte az adósságkonszolidációt Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ezt a számot az orvostechnikai eszközök forgalmazóit és gyártóit képviselő két legnagyobb szervezet, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) becsülte, de az ÁEEK-nál sem cáfolták az Origónak.

A két szervezet szerint

a központi tárgyalásokból kimaradt beszállítók többségükben olyan kis- és közepes vállalatok, melyek éves árbevételének nagyjából fele kintlévőség,

követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik.

A maradék felére lehet elég

A két szakmai szervezet szerint a még pénzére váró beszállítók helyzetét tovább nehezíti, hogy semmit sem tudnak arról, mikor kezdenek el újra fizetni a kórházak, illetve mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá kintlévőségeikhez.

A budapesti Szent János Kórház is jelentős tartozást görget maga előtt Forrás: MTI/Simó Endre

Becslésük szerint május közepére a teljes hazai kórházi adósságállomány kamatok nélkül is meghaladja a 90 milliárd forintot, vagyis

az állam által adósságrendezésre elkülönített összesen 60 milliárdos keret maradéka a még ki nem fizetett adósság felének rendezésére tűnik csupán elégnek.

Az egyenkénti megállapodás a kórházakkal történő jelentősen elnyújtja a konszolidáció folyamatát. Az egyeztetéshez szükséges apparátus ugyanis nem áll rendelkezésre az egészségügyi intézményekben, amelyeknek egyenként is több tucat beszállítóval kellene tárgyalniuk.

Részben újratermelődik

A kórházak tartozása eközben hónapról hónapra 3-5 milliárd forinttal nő, és az adósságrendezésnél a március 31-i adatokat veszik figyelembe, az azóta keletkezett tartozást nem. Az egyik legeladósodottabb intézmény, a Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) tartozása a januári 4,07 milliárd forintról februárra 4,49 milliárdra nőtt - igaz, márciusra furcsa módon teljesen eltűnt.

Március végén a Péterfy Sándor utcai kórház vezette az eladósodottsági rangsort a kórházak között Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Nem úgy a dobogós második helyezett Péterfy Sándor utcai kórház adóssága, amely a Magyar Államkincstár adatai szerint folyamatosan nő: februárban még 3,8 milliárd forint volt, márciusban már 4 milliárd. A korábban a harmadik legnagyobb tartozást felhalmozó Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet februári 2,1 milliárdos tartozásából egy hónap alatt lefaragott 110 milliót.