Jövőre 340 milliárdot tervez közmunkára költeni a kormány, ebből „240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban” – olvasható a jövő évi büdzsé tervezetében, és ezeket a számokat mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.
A számokkal azonban valami nem stimmel: az eddigi évek tendenciái alapján
ennyi pénzből sokkal több közmunkást lehetne alkalmazni.
Összegyűjtöttük, hogyan alakult a közmunkások átlagos éves száma (a Közfoglalkoztatási Portál statisztikái itt elérhetők), a programra fordított költségvetési pénz, illetve hogy mit tervez a kormány idénre és jövőre. Azt is kiszámoltuk, összesen mennyi bért kellett és kell kifizetnie az államnak a közmunkások után (a közmunkások számát megszoroztuk az átlagos bruttó közmunkásbérrel):
Az első dolog, ami a grafikonból feltűnik, hogy ha maradnak az eddigi tendenciák, és a kormány 340 milliárdot költ közfoglalkoztatásra, akkor 2016-ban 300 ezer fölött kellene lennie a közmunkások átlagos számának (a hónapok közt elég nagy ingadozások szoktak lenni).
A második, hogy a program bértömege és költségvetési támogatása közt van egy jellemzően
40 milliárd forint körüli eltérés.
Számításunkat megerősítette Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője, ő azt mondta, 30-50 milliárd között szokott lenni a különbség.
A közmunkások számára visszatérve, a kormány ráadásul nem az átlag 240 ezer közmunkást tervezi elérni jövőre (az az idei célkitűzés), hanem azt, hogy 240 ezer embernek legyen lehetősége részt venni a programban. Azonban ez már 2014-ben biztosan megvolt, emlékeztet Romhányi Balázs.
Abban az évben a legerősebb hónap a május volt, akkor 239 ezer közmunkás dolgozott, ahogy ez az alábbi grafikonon látható:
2014-ben körülbelül 20 ezer közfoglalkoztatott a magánszektorban dolgozott, a kormány esetleg arra gondolhat, hogy nélkülük akarja elérni a 240 ezret, de ez még akkor is nagyon kevés a 340 milliárdos ráfordítás mellett, véli Romhányi Balázs.
Ráadásul a programban van fluktuáció is: biztos vannak, akik 2014 májusában nem dolgoztak közmunkásként, de más hónapokban igen. Vagyis a teljes elérés (az, hogy hány embernek volt lehetősége részt venni a programban az egész év során) már 2014-ben magasabb lehetett, mint 240 ezer.
A közmunkaprogram költségének emelkedését, a közmunkások számának drasztikus emelkedése nélkül,
indokolhatja esetleg egy komolyabb béremelés,
vagy ha a kormány a járulékos költségek (munkafelügyelők, ásó, kapa, a munkások szállítása) emelkedésére számít. Bár így a költségvetési finanszírozás és a bérkifizetés közti cirka 40 milliárdos különbség megduplázódna. A nulla százalék körüli infláció és a munkások számának stagnálása mellett nehezen magyarázható, ezt mi indokolná.
Próbáltuk megtudni a közfoglalkoztatásért felelős Belügyminisztériumtól, hogy miért látszik felborulni az eddig megfigyelt összefüggés a program finanszírozása és a közmunkások száma közt. Arra is kíváncsiak voltunk, mekkora a rendszer fenntartási költsége, pontosan hogyan magyarázható a 40 milliárd körüli különbség a bértömeg és a teljes keret közt.
A következő választ kaptuk:
„Tájékoztatjuk, hogy kérdéseire a 2016. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat
kihirdetését követően áll módunkban válaszolni.”
A Start-munkaprogram belső költségvetése nem nyilvános, Romhányi Balázs sem tudta megmondani, mennyibe kerül a rendszer fenntartása, mekkorák a dologi kiadások, egyszóval, hogy mennyit költ a büdzsé a közmunkára azon a pénzen felül, amit a közmunkásoknak bérként kifizet.