Bár még csak szeptemberben választják meg a brit Munkáspárt új elnökét, a brit sajtó már megnevezte a verseny fő esélyesét. A nigériai származású Chuka Umunnát – akit a sajtóban a "brit Obama"-ként is emlegetnek – nemcsak az újságírók tartják esélyesnek, Tony Blair korábbi miniszterelnök és a párt egy másik nagyágyúja, Peter Mandelson szintén támogatásáról biztosította.
A május 7-i brit választásokon az ellenzéki Munkáspárt történelmi vereséget szenvedett. Bár a közvélemény-kutatók szoros eredményre számítottak, az addig kormányzó, David Cameron vezette Konzervatív Párt egyedül is abszolút többséget tudott szerezni. A súlyos vereség után a Munkáspárt addigi elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Ed Miliband benyújtotta a lemondását.
Miliband székéért először Liz Kendall nyugdíjügyi árnyékminiszter jelentkezett be, a sajtóban azonban nem őt, hanem a párt üzleti árnyékminiszterét, Chuka Umunnát tartják esélyesnek a pártelnöki címre, amely a szokásjog szerint egyet jelent a miniszterelnök-jelöltséggel is. Umunna tegnap jelentette be, hogy elindul az elnökválasztáson, amelynek egyelőre a fő esélyese, hiszen sokak szerint alkalmas lenne olyan szavazók visszaszerzésére, akiket Miliband elvesztett.
A 37 éves Chuka Umunna jelenleg a londoni Streatham kerület képviselője, emellett a Munkáspárt árnyékminisztere. Umunna apja Nigériában született, de sok időt töltött Nagy-Britanniában, gyerekeit londoni elitiskolákba járatta, egyszerre volt aktív a brit és nigériai üzleti életben. 1992-ben Nigériában az egyik állam kormányzóválasztásán is elindult, pár nap múlva azonban rejtélyes autóbaleset végzett vele – sokak szerint valójában politikai gyilkosság áldozata lett, feltehetően korrupcióellenes kiállása miatt.
Chuka Umunna apja halála után ügyvédi diplomát szerzett, majd publicistaként vált ismertté,
elsősorban a Munkáspártról írt kommentárokat, amelynek hamarosan tagja is lett. 2010-ben lakhelye, a dél-londoni Streatham kerület munkáspárti képviselőjévé választották, innen egyenes út vezetett az árnyékminiszterségig.
Chuka Umunna neve már tavaly felmerült a Munkáspárt lehetséges vezetőjeként. Az Independent decemberi értesülése szerint Tony Blair volt miniszterelnök bizalmasainak arról beszélt, ha Ed Miliband vereséget szenved a májusi választásokon, Umunnát fogja támogatni. Tony Blair az Independent szerint ugyanis politikai örökösének tartja a fiatal politikust.
Umunnát a Munkáspárt jobbszárnyához sorolják, pályafutása során magát egyfajta „józan kívülállóként” pozicionálta. Egy alkalommal úgy fogalmazott: „a legnagyobb kihívás a politikában számomra az, hogy újra divatba hozzam a kompromisszumot”. Árnyékminiszterként törekedett rá, hogy kibékítse a Munkáspártot a brit nagyvállalatokkal, akiket korábban elbizonytalanítottak Miliband egyes programpontjai. Miliband ígéretei között szerepelt például egy pénzügyi tranzakciós adó, egy államilag előírt bérplafon, és ingatlanadót vezetett volna be az állami egészségügy finanszírozására.
A középosztálybeli szavazók elidegenítését sokan a választási kudarc egyik fő okának tartják. Umunna a hétvégén szintén arról beszélt, hogy
a Munkáspárt nem ajánlott eleget a középosztálynak."
"Nem mondhatod azt, hogy támogatsz valamilyen munkahelyteremtést, ha nem támogatod azokat, akik a munkahelyeket megteremtik.” Miliband kampányát bírálva pedig így fogalmazott: "a kampányban annyit állítottunk, hogy mi támogatjuk a szegényeket és utáljuk a gazdagokat, közben teljesen megfeledkeztünk a tömegekről, akik a kettő között vannak.”
Mindez sokban emlékeztet a Tony Blair által meghirdetett New Labour (Új Munkáspárt) nevű politikára. A ’90-es évek végéig a brit Munkáspárt egyértelműen baloldali, szocialista elveket vallott: erős állami beavatkozást és jóléti államot hirdetett, fő bázisát a munkásság alkotta, és szorosan együttműködött a szakszervezetekkel.
A Tony Blair által meghirdetett politika ezzel szemben elfogadta a szabad piacot, az állami újraelosztás helyett a „társadalmi igazságosság” lett a párt új jelszava: vagyis, hogy
a kapitalista szabad piac addig jó, amíg mindenki azonos lehetőséget kap,
hogy kibontakoztassa a tehetségét. Az új irányvonallal a Munkáspárt 1997-ben, 18 évnyi konzervatív kormányzás után újra kormányra tudott kerülni, jelentős részben azért, mert képesek voltak a középosztálybeli szavazók egy részét is elszívni a Konzervatív Párttól.
Tony Blair mellett a Munkáspárt egy másik kulcsfigurája is kiállt Umunna mellett. Peter Mandelson, a párt veterán politikusa a napokban közös tévéinterjút adott Umunnával, ahol azt mondta, támogatja párttársa jelöltségét, és a kormányfői címre is esélyesnek tartja.
Mandelson, aki jelenleg a Policy Network nevű összeurópai think-tank elnöke (a szervezet tagja Szanyi Tibor MSZP-s képviselő is), a New Labour egyik értelmi szerzője. Mandelsont 1985-ben választották meg a Munkáspárt kommunikációs igazgatójának, majd ő szervezte meg Tony Blair három sikeres választási kampányát is. A politikus a mostani választási vereség alkalmával beszélt a kudarcról. „Annak, hogy ilyen súlyos vereséget szenvedtünk, az az oka, hogy
2010-ben eldobtuk a New Labourt,
ahelyett, hogy újjáélesztettük vagy újraterveztük, újra relevánssá tettük volna. Ez szörnyű hiba volt” – mondta.
Pedig a New Labour politikájának elvetése Miliband elnökségének egyik alapja volt. A politikus megválasztásakor kijelentette: "a New Labour halott". A koncepció kitalálói most úgy érzik, ideje feltámasztani azt, és erre Umunnát látják a legalkalmasabbnak.
Brit sajtóértesülések szerint Chuka Umunna ellenfele Andy Burnham volt egészségügyi államtitkár, Yvette Cooper volt pénzügyminiszter, valamint Tristram Hunt volt oktatásügyi államtitkár lehet a pártelnökválasztáson, bár hivatalosan még egyikük sem jelentette be az indulását.
Egy közvélemény-kutatás Umunnát hozta ki a legnépszerűbbnek a fenti jelöltek közül. Az eredményben szerepe lehetett Umunna személyes fellépésének is, ugyanis a válasz előtt a felmérésben részt vevők megnéztek egy-egy felvételt a jelöltekről. Amikor csak a neveket kérdezték, a párt balszárnyához tartozó Andy Burnham végzett az első helyen.
A Munkáspárt elnökét több ezer fős, részben a párt tagjaiból és képviselőiből, részben a párttal szövetséges szervezetekből – szakszervezetekből, baloldali civil mozgalmakból – álló választótestület nevezi ki.
Egy 2013-ban adott interjúban Chuka Umunna a vállalkozásokat sújtó adóterhek enyhítéséről beszélt, valamint arról, hogy az állam segítene azoknak a cégeknek, amelyek egy nekik tetsző üzleti modellt alkalmaznak. Azt mondta,
ellenzi, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Európai Unióból,
ami szerinte például rontaná Nagy-Britannia kereskedelmi lehetőségeit is. „Európa a kulcs ahhoz, hogy elérjük a feltörekvő piacokat. Sokkal erősebb a tárgyalási pozíciónk Kínával szemben egy félmilliárdos lakosságú Európával a hátunk mögött, mint egyedül, 70 milliónál kevesebb lakossal.”
Szerinte Nagy-Britanniának szorosabbra kéne fűznie a viszonyát olyan feltörekvő afrikai gazdaságokkal is, mint Mozambik, Etiópia, Nigéria vagy Ghána – utóbbi két országba maga is vezetett már kereskedelmi delegációt a UKTI állami kereskedelmi szerv megbízásából.
Umunna szerint reformálni kellene Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát. Az egyik megtárgyalandó kérdés lenne a munkaerő szabad mozgása. Mint mondta, jogos elvárás, hogy korlátozzák, "hányan jönnek be és mennek ki az országból.” Szerinte ugyan "a bevándorlás rendkívül pozitív hatással volt a gazdaságunkra, a kultúránkra, a társadalmunkra”, az EU későbbi bővítése miatt már "nem biztos, hogy a szabad mozgásnak olyan hatása van, mint amire kitalálták”.
A kampányban
a Munkáspárt a határőrség megerősítését, a munkanélküli segélyek megvonását ígérte,
valamint azt, hogy kvótákkal maximalizálnák az EU-ból érkező dolgozók számát – ez utóbbi összhangban áll Umunna nyilatkozataival is.
Nagy-Britanniába az utóbbi időben évente átlagosan 5-10 ezer magyar vállalt munkát, többségük Londonban. A brit fővárosban mostanra közel 200 000 magyar él, ezzel London jelenleg "a második legnagyobb magyar város”.