Argentínának az amerikai befektetőkkel gyűlt meg a baja tavaly: az államkötvények után járó több százmillió dolláros kamatokról nem tudtak megegyezni, így Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága technikai csődbe került.
Argentína átütemezte volna az adósságait, ebbe viszont két amerikai fedezeti alap nem egyezett bele – ezt a két alapot az argentin kormány a „dögkeselyű” jelzővel illette. Az ügy végül bíróság elé került az Egyesült Államokban, ahol az amerikai cégeknek adtak igazat, és kötelezték Argentínát, hogy fizessen. Azért amerikai bíróság járt el, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki.
Azokról a befektetőkről van szó, akik sem 2005-ben, sem pedig 2010-ben nem voltak hajlandóak belemenni az adósságrendezésbe – a pénzügyi rendszer 2001-es összeomlása után 100 milliárd dollár fölé nőtt a dél-amerikai ország adóssága –, pedig akkor a hitelezők 93 százaléka belement az adósságok átstrukturálásába.
Az MTI tudósítása szerint Argentína nem fizetett ki egy félmilliárd dolláros kamattörlesztést 2014 nyarán, így viszont a többi adósságát sem törleszthette, bár elvileg az argentin kormány képes és hajlandó is lett volna fizetni. A gazdasági miniszter ugyanakkor elhárította a csődre való utalásokat, és kijelentette: országa állampolgárai megőrizhetik nyugalmukat, a következő nap éppen olyan lesz, mint bármelyik másik, és a világ forog tovább.
Az argentin kormány többször is hangoztatta, hogy az amerikai eljárások sértik Argentína szuverenitását, azok „spekulánsok zsarolásának” minősülnek.
A görögök az IMF-fel harcolnak
Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból ítélve a 24. órában sem közeledett Görögország és hitelezőinek álláspontja az Eurogroup csütörtökön kezdődő tárgyalásai előtt.A Standard & Poor’s hitelminősítő szelektív nem törlesztő (SD) kategóriába sorolta vissza Argentína hosszú és rövid futamidejű szuverén devizaadósságát, amelyet azóta is fenntart.
Összehasonlításképpen Görögország hosszú lejáratú devizaadósságát CCC-re teszi az S&P, ami négy osztályzattal jobb, mint az argentinoké.
Később Argentína talált egy kiskaput arra, hogy ki tudja fizetni néhány hitelezőjét: ha Buenos Airesből törlesztenek a hitelezőknek, akkor azzal meg tudják kerülni az ország New York-i kifizetéseit zároló ítéletet. Érdekes, de ugyanaz a bíró, akinek az ítélete Argentína történelmének nyolcadik csődjét eredményezte, később olyan döntést hozott, hogy bizonyos kötvényekre engedélyezi a kifizetéseket.
A Portfolio.hu cikkében megjegyzi, hogy itt nem a korábbi konfliktus (és peráradat) tárgyát képező kötvényekről van szó, hanem olyan kibocsátású papírokról, amelyek már argentin törvények alá tartoznak – ezeket a 2002-es csődöt követően adták el.
Argentína tehát inkább csak technikai értelemben véve jutott csődbe, hiszen bizonyos adósságait törleszti. Hogy ebből napjainkban az ott élő emberek mit érzékelnek, bővebben itt olvashat.
A spanyolok csődöltek be először
Spanyolországot II. Fülöp a XVI. században négyszer is csődbe vitte, ezzel a spanyol állam lett az első a világon, amelyik államcsődbe került. A történészek szerint a hatalmas katonai kiadások és az arany értékcsökkenése okozta a fizetésképtelenséget. A Wikipédián található egy igen hosszú lista a korábban becsődölt államokról: Európában Nagy-Britanniától kezdve, Franciaországon és Németországon keresztül egészen Ukrajnáig szinte minden államnak szembe kellett már néznie az államcsőddel.