„Fájdalmas pályát” jósol Görögország számára a görög jegybank. A bank szerdai közleménye szerint ha a most folyó, a görög államadósságról szóló tárgyalások nem vezetnek eredményre, Görögország államcsődöt jelenthet. Ez oda vezethet, hogy az ország kihullik az eurózónából, és kénytelen ismét nemzeti fizetőeszközt bevezetni.
A jegybank emellett a görög gazdaság recesszióját jósolta. Tavaly október és április között közel 30 milliárd eurót vontak ki a befektetők a görög gazdaságból. A bank ezért valamilyen módon muszáj lesz megállapodni a hitelezőkkel, elsősorban az IMF-fel és az Európai Központi Bankkal.
A gyakorlatban ez egy új segélycsomag bevezetését, illetve a kamatok csökkentését jelentené, azonban ehhez a görög kormánynak is megszorító intézkedéseket kellene bevezetnie – azonban az Alexisz Ciprasz vezette baloldali Sziriza januárban éppen annak köszönhette győzelmét, hogy megígérte, leállítják a megszorításokat.
Görögország június 30-áig kapott haladékot hitelezőitől, eddig kellene bemutatniuk egy tervet arra, hogyan fizetik vissza eddigi adósságaikat. Amíg nem születik meg a megállapodás, addig Görögország nem kaphatja meg a korábban igényelt 7,2 milliárd eurós kölcsönt. Enélkül azonban
a görög állam fizetésképtelenné válik, nem tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és az egyéb állami juttatásokat.
Eközben az Európai Központi Bank szerdán dönt arról, folytatja-e a Görögországnak folyósított rendkívüli segély folyósítását. Jelenleg ugyanis csak ez a segély tartja vissza a görög bankokat az összeomlástól. Az EKB eddig 82 milliárd eurót öntött a görög bankrendszerbe, ennek ellenére a számlatulajdonosok egymás után veszik ki a pénzüket a bankokból. Az utóbbi hónapokban több százmillió eurót vonhattak ki a görög bankrendszerből.
A görög kormánnyal csütörtökön tárgyalnak az EU pénzügyi vezetői, de egyelőre
kevés jel utal arra, hogy Ciprasz hajlandó lenne a megegyezésre.
Kedden a görög kormányfő nyilatkozatban utasította vissza a hitelezők követeléseit, az IMF-nek szerinte „köztörvényes felelőssége” van a görög gazdaságban okozott károk miatt. Ciprasz szerint a hitelezőknek el kellene engedni az adósság egy részét, hogy beindulhasson a gazdasági növekedés.
A mélyülő görög válság a brit kormányt is aggodalommal töltötte el. A The Guardian szerint David Cameron kormánya válságtervet dolgoz ki arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurozónából és csődöt jelentene. Cameron erről az olasz és a luxembourgi miniszterelnökkel folytatott tárgyalása előtt jelentette be. Hozzátette, a megbeszélésen a görög válságról is szó lesz.
A brit válságterv elsősorban a görögországi brit idegenforgalmi befektetésekre fókuszál majd.
Vizsgálják azt is, hosszú távon milyen hatása lehet a görög válság a brit gazdaságra. Ha Görögország kilép az eurozónából, az a brit közgazdászok szerint az euró zuhanásához vezethet, ez pedig érzékenyen érintheti Nagy-Britanniát is, hiszen az ország fő kereskedelmi partnerei az eurót használó országok. Emiatt lehet, hogy több brit cégnek új piac után kell néznie, mert Európában csökkenni fognak az eladásaik.
Az európai vezetők vasárnapra terveznek egy válságtanácskozást arra az esetre, ha Görögország a héten nem tud megegyezni a hitelezőivel. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a napokban nyíltan nekiment Cipraszéknak, mondván, „együttérzek a görög néppel, de a kormányukkal nem”.
Mindez azért is meglepő, mert korábban Junckert Ciprasz kevés szövetségeseinek egyikeként tartották számon, aki hajlandónak mutatkozott a görög államadósság átütemezésére. A napokban viszont arról beszélt, hogy a Sziriza félrevezette a választókat az államadósság mértékéről.
Görögország most úgy tűnik, csak Ausztria támogatására számíthat vasárnapi tárgyaláson. Szerda reggel Werner Faymann osztrák kancellár athéni útja előtt úgy nyilatkozott, „a görögök oldalán áll”. Azonban ő sem ért egyet Athén összes követelésével, mint mondta, a kormány több javaslata is „káros lenne a társadalomra”.