Győzelemre állunk az éhezés elleni háborúban, de sok munka áll még előttünk – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Képviselője az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet éves jelentéséről tartott konferencián.
„Az élelmezés-biztonsági helyzete: Európa és Közép-Ázsia” című tanulmány szerint a két térségben a felére csökkent az éhezők száma, ezzel sikerült teljesíteni az ENSZ által 2000-ben elfogadott fejlesztési célokat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 6 millió ember számára jelent nehézséget a napi élelem biztosítása. Ez az 1990-1992-es időszakban mért 9,9 millióhoz képest nagy eredmény – áll a tanulmányban.
2015-re a globális gazdasági helyzet miatt
nem sikerült felszámolni a világszintű éhezést.
Nehezítő tényező a szélsőséges éghajlatváltozás, az egyes országokban tapasztalható politikai instabilitás és a természeti katasztrófák – mondta Vladimir Rakhmanin.
A FAO képviselője fontosnak tartja a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést az egyes országokban. A növekedésnek azonban inkluzívnak kell lennie, a társadalom minden rétegét be kell vonni a termelésbe. Ezen felül fontos a társadalmi igazságosság: a gyermekek, nők védelme és a családi vállalkozások támogatása.
Nem véletlen, hogy a FAO öt regionális irodája közül az egyik Budapesten van. Magyarországnak is fontos szerepe van az alultápláltság megállításában regionális és globális szinten egyaránt – mondta Vladimir Rakhmanin.
Pozitívnak nevezte Magyarország és a FAO kapcsolatát Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára. A nem megfelelő táplálkozásból adódó problémák elleni küzdelemre a magyar kormány által 2012-ben indított Iskolagyümölcs Programot hozta föl.
A közétkeztetés megreformálásával nemcsak a fiatalok jutnak több gyümölcshöz, de ezáltal a helyi termelőknek is biztosítjuk a megélhetést – mondta Tóth Katalin.
Térségünk országai eltérő stratégiát követnek az élelmezésbiztonság garantálására – mondta David Sadik, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője. A régióban átlagosan 10 százalék alatt van az éhezők aránya, ez alól Tádzsikisztán a kivétel, ahol a lakosság 30 százaléka alultáplált.
Leginkább Közép-Ázsiában és a Kaukázusban jelentkezik a probléma – állítja David Sadik.
A megoldást kormányzati szinten is kezelni kell, és olyan a Nyugaton már bevált módszerekkel kell dolgozni, mint a változatos étrend, a táplálkozási oktatás és felvilágosító kampányok. A tanulmány ezekre mind részletes javaslatokat tesz.
Az élelmezés-biztonsági helyzet úgy tűnik változóban van – hívja fel a figyelmet a tanulmány. Az éhezés helyett a nem megfelelő táplálkozásból eredő problémák (egészségtelen étrend, túlsúly, táplálkozásból fakadó betegségek) kerülnek előtérbe. A FAO szakértői a diverzifikált mezőgazdasági élelmiszer-termelésben és az azon alapuló változatos étrendben látják a megoldást. Ez utóbbi esetében a felvilágosítás és tájékoztatás (különösen az iskolás korú gyermekeké és az őket nevelő édesanyáké) kulcsfontosságú lehet.
A táplálkozással összefüggő problémák – mint a mikrotápanyag hiánybetegségek, vagy a túlsúly – a fejlett országokban is jelen vannak. Az említett két probléma különösen az öt év alatti gyermekekre jelent veszélyt, akiknél a hiánybetegségek vérszegénységet és növekedési zavarokat okozhatnak – áll a FAO jelentésében.
Az éves jelentés szerint a világon jelenleg 795 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez. Ez még mindig 167 millióval kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Az éhezők nagy része – mintegy 780 millió ember – a fejlődő régiókban él. Mindez azt jelenti, hogy a 2014-2016-os időszakban a világon minden kilencedik ember éhezik.
Az Európai Unió intézményei és tagállamai világszinten az összes nemzetközi fejlesztési támogatásnak több mint felét adják. Európának és ezen belül Magyarországnak is részt kell vennie a nemzetközi segélynyújtásban, hiszen, ha „mi nem megyünk a problémához, akkor a probléma jön hozzánk”, például járványok, vagy egyéb társadalmi problémák – áll az EU hivatalos magyar nyelvű honlapjának oldalán.