A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerdán ismertetett, modellszámításokra épített előrejelzési forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy
a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére.
A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem teljes jogú tagja az euróövezetnek.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 60 százalékra növekszik.
Ettől függetlenül érdemes azért hozzátenni, hogy 2013 márciusában a ciprusi válság kirobbanásakor már éltek tőkekorlátozásokkal annak érdekében, hogy a banki betétesek a mentőcsomag végrehajtása után ne rohamozzák meg a pénzintézeteket. Ciprus pedig szintén az eurózóna tagja, így egyáltalán nem lenne precedens nélküli egy ilyen lépés az Európai Unióban.
Nyilván lenne is értelme meghozni a döntést, hisz hónapok óta áramlik ki a görög bankokból a pénz, ráadásul a betétkiáramlás az utóbbi hetekben még fel is gyorsult a lakosság fokozódó aggodalmai miatt. Áprilisban már az 5 milliárd eurót is elérte a kiáramlás.
Továbbra is a görög válságrendezés áll a nemzetközi tőzsdék figyelmének központjában, sőt ma találkozik Alekszisz Ciprasz miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel, miután tegnap sikerült megállapodni arról a megoldáscsomagról, amelyet az EKB, az Európai Unió és az IMF közösen javasol.
Athénnak szüksége is van a konstruktív tárgyalásokra és előrelépésre, hisz pénteken 300 millió eurót kell törlesztenie az IMF felé, júniusban pedig összesen 1,6 milliárd eurót kifizetnie az IMF részére hiteltörlesztés gyanánt. Ráadásul a görög kormánynak fizetnie kell a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét is, az államkassza viszont kong az ürességtől. Így a nemzetközi hitelezőkkel való megegyezés a helléneknek is égetően fontos lenne, hisz ennek hiányában nem férnek hozzá a 7,2 milliárd eurós következő hitelrészlethez, ami kvázi egyenes utat jelent a csődhöz és az eurózónából való esetleges kilépéshez.