Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Biztosan lesz népszavazás Nagy-Britanniában az EU-tagságról – mondta az Origónak egy brit munkáspárti képviselő. Anneliese Dodds szerint David Cameron brit miniszterelnök pártja elkötelezett a népszavazás mellett, azonban az EU-ellenes oldal kemény ellenkampányra számíthat többek között a szakszervezetek és az egyetemek részéről, valamint számos brit nagyvállalattól, amelyek a piacukat féltik a kilépés miatt.
A májusban aratott, elsöprő választási győzelem előtt David Cameron, a brit konzervatívok elnöke azt mondta: kísérletet tesz arra, hogy megváltoztassa a brit EU-tagság feltételeit. Ha ez nem sikerül, ígérete szerint népszavazást írnak ki a szigetország EU-tagságáról.
Egyes vélemények szerint a témát David Cameron csak szavazatszerzési céllal dobta be, elsősorban azért, hogy kifogja a szelet a brit EU-ellenes párt, a UKIP vitorlájából (ez egyébként sikerült is, Nigel Farage pártja tavasszal történelmi vereséget szenvedett, csupán két képviselőt juttattak a parlamentbe).
A kormányfő alig árult el bármit arról, mit is szeretne elérni a Brüsszellel való tárgyalásokon.
Egyelőre annyi látszik, hogy a nagy-britanniai munkavállalással kapcsolatban szeretne korlátozásokat elérni.
Bár a legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a többség (54-58 százalék) a maradás mellett szavazna, ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Tavasszal például egyik nagy közvélemény-kutató sem látta előre, hogy a Konzervatív Párt egyedül is többséget szerezhet a választásokon.
David Cameron eddig a legpontosabban tavaly decemberi hat pontjában írta le, hogy milyen engedményeket vár Brüsszeltől. Ezek fele az EU-n belüli migrációról szól: az első pont „új szabályokat” követel, megakadályozandó, hogy az újonnan csatlakozó országokból tömegesen induljanak nyugatra a munkavállalók.
A követelések között van az is, hogy az Európai Emberjogi Bíróság „ne avatkozzon be fölöslegesen” a brit rendőrség és bíróság munkájába (bármit jelentsen is ez), és felbukkan David Cameronnak a szociális segélyekről szóló választási ígérete is.
Utóbbi az egyetlen, kézzel fogható feltétel, amelyet David Cameron bemutatott,
így valószínűleg a legfontosabb téma lesz az újratárgyaláson.
Azonban az általunk megkérdezett szakértő szerint ebbe Brüsszel egészen biztosan nem egyezne bele.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense az Origónak azt mondta, hogy EU-s alapelvekbe ütközne a brit és külföldi munkavállalókat megkülönböztető törvényjavaslat. „A munkaerő szabad áramlásához hozzátartozik az is, hogy nem lehet egy tagállamban másik tagállam állampolgárait diszkriminálni. Ha Nagy-Britannia mégis bevezetné a tervezett törvényt, az egyértelműen az EU-jogszabályokba ütközne, és az Európai Bíróság elmarasztalná az országot."
„A Juncker-bizottság egyértelműen kinyilvánította, hogy nincs szándékában szerződést módosítani. Így a tárgyalásokon Cameron hiába kérne olyasmit, amihez a brit EU-tagsági szerződés módosítására lenne szükség”, mondta az Origónak Pelczné Gáll Ildikó. A fideszes EP-képviselő szerint az EU nem menne bele olyan egyezségbe sem, amely következtében Nagy-Britanniára más szabályok vonatkoznának, mint a többi EU-tagállamra.
Ezért szerinte valószínűleg nem fogja elfogadni az EU azt a javaslatot sem, amely szerint a külföldi munkavállalóktól két évre megvonnák a szociális segélyt és az adókedvezményeket, amennyiben ez a terv valóban sérti az EU-s alapelveket. Az Origo kérdésére elmondta,
a népszavazásról és a britek esetleges kilépéséről, munkavállalással kapcsolatos igényeikről a Fidesznek nincs álláspontja.
Nagy-Britanniában rendkívül sok magyar vállal munkát, tavalyi adatok szerint egymilliónál is többen lehetnek azok a magyar állampolgárok, akik benne vannak a brit tb-nyilvántartásban. A tartósan Nagy-Britanniában élő magyarok száma pedig elérheti a több százezret.
Gálik Zoltán szerint a jelenlegi alapelvekkel ellenkező törvényt alapvetően kétféleképpen lehetne bevezetni az EU-tagság megtartása mellett. Vagy a lisszaboni szerződés módosítása után, amit a tagállamok többsége ellenez, vagy ha a tagállamok egy úgynevezett jegyzőkönyvet csatolnának a jelenleg érvényben levő lisszaboni szerződéshez, ahol rögzítenék, hogy egyes rendelkezések Nagy-Britanniára nem vonatkoznak. Egy ilyen kivételt azonban nagyon nehéz keresztülvinni, ugyanis a módosításba minden EU-tagállamnak bele kell egyeznie.
„A módosításáról szóló jogszabályokat minden tagországnak ratifikálnia kell. Egyes tagállamokban elég a parlamentben megerősíteni, máshol népszavazást is ki kell írni. Módosítás esetén Magyarországon is parlamenti szavazás lesz majd a britek státuszáról.”
Ugyanez vonatkozna a brit EU-csatlakozási szerződés módosítására is. A szerződés módosítását Cameron többször felvetette, de az ötlet a magyar politikában is visszaköszön, újabban a Jobbik a kilépés helyett ezt tűzte zászlajára.
Azonban az újratárgyalás sem csak egy országra tartozik.
„A csatlakozási szerződés utólagos módosítására eddig nincs precedens. De egy ilyen szerződés az EU-s jogban úgynevezett elsődleges jogforrásnak számít, vagyis hasonló jogi státuszban van, mint a lisszaboni szerződés. Így a módosításához szintén minden ország szavazata szükséges” – mondta Gálik Zoltán.
Szerinte Cameronnak több esélye van elérni a jegyzőkönyv létrehozását. „Felmerült az is, hogy az újonnan csatlakozó országoknak, mint amilyen a jövőben lehet Szerbia és Montenegró, hosszabb várakozási időt írjanak elő, vagyis hogy a csatlakozás után akár egy évtizeddel később vállalhatnának munkát szabadon más EU-s országokban az állampolgárok. Ezt az elképzelést nem csak brit politikusok támogatják, Németországban, Franciaországban szintén hallhatók ilyen hangok.”
A tárgyalások kimeneteléről Pelczné Gáll Ildikó szerint nem érdemes még találgatni, de, mint mondta, szerinte a végén a britek nem fognak kilépni az EU-ból. „Mégiscsak egy 65 millió fős piacról, a harmadik legnagyobb uniós gazdaságáról van szó,
jelentős visszaesést okozna mindkét fél számára, ha kilépnének.
Egyike a négy nagy tagállamnak, amely képes valamennyire ellensúlyozni a francia-német tengelyt, és kiáll a néha tényleg erőteljes, esetleges túlzásba is vitt brüsszeli szabályozással szemben.
Ezt David Cameron azért sem engedheti meg magának, mivel az egyik legfontosabb választási ígérete a gazdasági növekedés fellendítése volt” – mondta. „Ha mégis kilépnének, az EU alapvetően átalakulhat. A brit kilépéssel ugyanis jelentősen megnőne a dél-európai államok súlya a közösségben, ami az EU politikai irányultságát is nagymértékben megváltoztathatja.”
David Cameron azonban elodázhatja a szorosabb európai integrációt, vagy legalább elérheti, hogy Nagy-Britannia kimaradjon belőle.
Az olyan ötletek ugyanis, mint a közös hadsereg, valamint a gazdasági kormányzás új elemei sokszor még csak tervek szintjén léteznek, a konkrét keretek kialakításában nagy súlya lehet a brit feltételeknek is.
Amennyiben nem járnak sikerrel a tárgyalások, a népszavazási javaslat a brit parlamentben nem fog ellenállásba ütközni – mondta az Origónak Anneliese Dodds.
A munkáspárti EP-képviselő szerint a parlamenti többséget megszerző Konzervatív Párt képviselői elkötelezettek az újratárgyalás és a népszavazás mellett, így nem valószínű, hogy David Cameron párttársai fúrnák meg a népszavazást. Hozzátette: bár
a Munkáspárt nem támogatja a népszavazást, tiszteletben tartják a toryk parlamenti többségét, és nem fognak fellépni a szavazás ellen.
Állításait alátámasztja, hogy David Cameronnak nemrég pont azokat a tory politikusokat kellett rendre utasítania, akik nála sokkal radikálisabb EU-ellenes politikát akarnak. A Konzervatív Pártban szervezett csoportot alkotnak a kilépés mellett érvelők, akik ugyanúgy támogatnák a népszavazást.
A brit parlamentben jelenleg 60 tagja van a "Conservatives for Britain" (Konzervatívok Britanniáért) nevű képviselőcsoportnak, de a csoport vezetője, Steve Baker szerint száznál is többen lehetnek azok a képviselők, akik – bár egyelőre bíznak benne, hogy az újratárgyalás sikerrel jár – egy népszavazás esetén a kilépés mellett kampányolnának.
Ez egy kisebbfajta pártszakadást eredményezne, hiszen David Cameron korábban nyilvánvalóvá tette, egy népszavazáson a maradás mellett érvelne, ami szerinte a mostani feltételekkel is a kisebbik rossz ahhoz képest, ami a kilépés esetén várna a szigetországra.
A hétfői G7-csúcson David Cameron üzent párttársainak: ha valaki az Európai Unióból való kiválás mellett érvel, annak számolnia kell a következményekkel – a minisztereknek például a leváltással. Később részben visszatáncolt, mondván, csak a tárgyalási szakaszra gondolt, nem a népszavazási kampányra.
Persze a kilépés ellen is kampányolhatnak erős szervezetek. „Sok cég tiltakozott az ellen, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból, hiszen nemcsak a kereskedelmi lehetőségeik romlanának az EU többi részével szemben, de világkereskedelmi pozíciójuk is romlana” – mondta Annaliese Dodds.
Korábban a Ford és BMW brit vállalata is tiltakozott a kilépés ötlete ellen, mint mondták, egy ilyen lépés katasztrofális hatással lenne a brit gazdaságra. Az ország exporttermékeinek felét más EU-tagállamok veszik fel, ezt a kereskedelmet megnehezítené, ha Nagy-Britannia kikerülne az európai vámunióból.
Az amerikai diplomácia jelezte,
„amerikai érdek is, hogy Nagy-Britannia az EU-ban maradjon”.
Nagy-Britannia élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, de az amerikai cégek nemcsak a brit piacra szállítanak. Termékeik Nagy-Britannián keresztül lépnek be a közös európai piacra, ezért az ő befektetéseik értéke is csökkenne a vámunió bomlásával.
Anneliese Dodds szerint hasonlóan érvelnének egy népszavazás során a szakszervezetek, amelyeknek Nagy-Britanniában sokkal nagyobb tagságuk és befolyásuk van, mint Magyarországon. Attól tartanak, hogy
a kilépés több ezer munkahely megszűnéséhez vezetne.
Sok szakszervezet már az újratárgyalások miatt is aggódik, különösen, mivel David Cameron jelezte, az EU-s emberjogi szabályozásokkal szemben is „szabadságharcot folytatna”. A szakszervezetek attól tartanak, hogy ha Nagy-Britannia kilépne bizonyos EU-s egyezményekből, a kormányt semmi nem tartaná vissza, hogy visszavágja a munkavállalók jogait. A konzervatívok a választási kampányban a korábbiaknál is jobboldalibb, kiadáscsökkentő gazdaságpolitikát ígértek, a jóléti állam leépítésével és a szakszervezetek megrendszabályozásával.
A népszavazás során a kilépés ellen kampányolhatnak az egyetemek vezetői és a diákok szervezetei is. Az egyetemek szintén a maradásban érdekeltek, hiszen jelentős forrásokat kapnak EU-s programokból, illetve az EU-ból érkező külföldi diákoktól.
Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő szerint az EU-ban úgy vélik, David Cameron számára súlyos presztízsveszteség lenne egy sikertelen népszavazás. Azonban a brit kilépés még súlyosabb következményekkel járna – David Cameron tehát zsákutcába került, ahonnan csak úgy jöhet ki jól, ha sikerül eredményeket felmutatni az újratárgyaláson.
„Juncker komoly erkölcsi előnyben van, hiszen azt mondja, nyitott a vitára, és várja, hogy a britek pontosan megfogalmazzák a tárgyalási javaslataikat. Ezzel Cameron még jobbára adós. Juncker láthatóan sürgeti a dolgot, ezzel akarja beszorítani az időbe Cameront, aki úgy próbál előremenekülni, hogy az emberektől mindössze egyet kérdezne: igen vagy nem a tagságra?” – mondta Szanyi Tibor.
A képviselő szerint Cameron csak a jelenlegi EU-s jogszabályokon belül érhet el bármit. Mint mondta, lehetséges például, hogy az EU elfogadja, hogy Nagy-Britannia ideiglenesen az EU-s szabályozásnak ellentmondó törvényeket hozzon – ilyen módon fogadták el például Magyarországon a bankadót is. Így talán el tudja érni, hogy három évre bevezethessen egy ideiglenes kvótarendszert a tömeges bevándorlás ellen” – mondta.
A képviselő szerint az sem biztos, hogy Nagy-Britannia jól járna azzal, ha korlátoznák az EU-s állampolgárok munkavállalását. „Andor László volt európai biztos kimutatásai szerint a britek inkább jól jártak az EU-n belüli migrációval.” A tanulmány szerint a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok körében sokkal alacsonyabb az inaktívak aránya, mint a brit lakosságon belül. Vagyis
kevéssé jellemző az úgynevezett „jóléti turizmus”, az, hogy az EU-s állampolgárok csak az elérhető szociális háló miatt érkeznének Nagy-Britanniába.
„Eszerint valójában indokolatlan David Cameron fő törekvése, hogy megvonhassák a juttatásokat az ezután bevándorló munkavállalóktól” – mondta Szanyi Tibor.
