Az olimpiai éremtábla első 10 helyezettje közül már csak Magyarország nem rendezett olimpiát az elmúlt 119 évben. Merthogy Magyarország a 167 aranyérmével 8. az örökranglistán, és legutóbb 8 elsőséget szerzett a 2012-es londoni olimpián.
A sportsikerek tehát adottak, a kérdés már csak az, hogy anyagilag bírná-e Budapest – és persze a mögötte álló kormány – a világ legnagyobb sporteseményének megrendezését. Itt ugyanis nem csupán néhány sportcsarnok felépítéséről lenne szó.
Az olimpiai befektetések, költségek 2015 és 2030 között az alábbiak szerint alakulhatnak a PwC tanulmánya alapján:
Tehát a közvetlen költségek, befektetések mindösszesen 1074 milliárd forintra rúgnának. Ez ugye több, mint a sajtó által felkapott 774 milliárd. A hatástanulmány szerint a 1000 milliárd feletti összeget azonban csökkentik az olimpiaspecifikus fejlesztések eszköz- és ingatlanértékesítései 299 milliárd forinttal, így összesen
nettó 774 milliárd forintra becsülhető az olimpiarendezés költsége.
A tanulmány szerint ez 11 év alatt egy emberre lebontva alig több mint évi 7 ezer forint átlagosan, vagyis 595 forint havonta. Ez viszont nem több, mint két dobozos sör a közeli szupermarketben.
Amennyiben Budapest eljut a jelöltségi státuszig (ez szeptember 15-e után dől el), összesen 35,4 millió dollárt (9,9 milliárd forintot) költhet csak a pályázatra.
Az elmúlt években a pályázó városok általában 27–80 millió dollár között költöttek az olimpiai pályázataikra.
A 2012-es olimpiai rendezés pályázatára London 48 millió dollárt költött – és nyert is. Baku a 2016-os játékokra pályázott 28 millióért sikertelenül, de Tokió is elköltött 75–190 millió dollárt, szintén sikertelenül – a végső győztes, Rio de Janeiro 50–80 millió dolláros pályázattal tudott nyerni.
A PwC szerint a 2024-es olimpiára Boston 75 millió dolláros pályázati költségvetést tervez, míg Párizs 60 milliót.
Budapest az egyetlen
A magyar főváros az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat. Budapest az 1920-as olimpiára is pályázott, és a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemhogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg.Az infrastrukturális fejlesztések, valamint létesítmények 2015–2025-ös időszaki költsége 1043 milliárd forint. A legnagyobb tétel az olimpiai falu és a médiafalvak költsége, ez több mint a teljes költség fele: 570 milliárd forint.
Költségkategória | Olimpiai fejlesztések | |
milliárd forint | % | |
Idegenforgalom | 2 | 0% |
Környezetvédelem | 65 | 6% |
Közlekedés | 28 | 3% |
Olimpiai falu, médiafalvak | 570 | 55% |
Médiaközpontok | 72 | 7% |
Sportlétesítmények | 258 | 25% |
Városrehabilitáció | 48 | 5% |
Összesen: | 1043 | 100% |
Forrás: PwC-elemzés |
Árnyalja a képet, hogy a hatástanulmány szerint nem tekinthető olimpiai költségnek az akár uniós, akár hazai forrásból finanszírozott állami vagy önkormányzati fejlesztés, kiadás, amely ugyan hozzájárul az ország és Budapest olimpiarendezési képességéhez, de az olimpiától függetlenül valósul meg vagy szerepel a fejlesztési tervekben. Vagyis
azok a fejlesztések, amelyekre az országnak az olimpiarendezéstől függetlenül szüksége van, nem szerepelnek a költségek között.
Ugyancsak nem olimpiai költség az úgynevezett előrehozott fejlesztések értéke, olvasható a tanulmányban. Ezek döntően az olimpiától függetlenül tervezett közlekedésfejlesztések.
A PwC szerint az olimpiai fejlesztések mellett még számos olyan „alapeseti és előrehozott fejlesztési projektet” kell megvalósítani 2024-ig, amelyek már az olimpiától függetlenül megjelennek a rövid és hosszú távú tervekben, koncepciókban. A megvalósítás szempontjából a tanulmány szerint az olimpia katalizátorként hathat ezekre a projektekre.
Az olimpiai fejlesztéseken felül,
a PwC még azonosított 2070 milliárd forint értékű nem olimpiai, vagyis alapeseti és előrehozott projektet,
amelyet a város és az ország egyébként is tervez, de megvalósulásuk szükséges a sikeres rendezéshez. Mint a hatástanulmányban olvasható, „ezek az infrastrukturális fejlesztések azonban természetesen nem olimpiai költségek”.
Az előrehozott és olimpiai projektek költségének 63 százaléka fővárosi fejlesztés, míg 37 százalékos részesedést képviselnek az országos fejlesztések, olvasható a tanulmányban.
A PwC szerint 904 milliárd forint uniós forrás már biztosított ezekhez a fejlesztésekhez, és további 951 milliárd forint átcsoportosítható az olimpiához kapcsolódó alapeseti vagy előrehozott projektekhez. Mint írják, az infrastrukturális fejlesztésekhez további 367 milliárd forint EU-s támogatás biztosítható a 2021-től kezdődő következő ciklusból.
Budapest beleállt
A Fővárosi Közgyűlés a keddi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.A PwC-nél úgy kalkulálnak, hogy nemzetgazdasági szinten a többletjövedelmek összesen 2983 milliárd forintot tehetnek ki:
Mint írják, az olimpia gazdasági hatásai az olimpiát megelőző években, az olimpia heteiben és az olimpiát követő években jelentkeznek, rövid és hosszú távon (2015–2030). A PwC szerint
az olimpiával járó lehetséges előnyök meghaladhatják a ráfordításokat.
Budapest esélyes lehet? Akár igen! A megvalósíthatósági tanulmány szerint:
egy budapesti pályázat komoly értékkel bírhat a NOB szemében”
Ezt arra alapozzák, hogy a budapesti pályázat tökéletesen beleillik az Agenda 2020 új stratégiai irányaiba, azaz a gazdaságos olimpia programjába – ezt ugyanis épp azzal a céllal hozták létre, hogy utat nyissanak a Budapest méretű városok olimpiarendezésének. Amennyiben Budapest kapná a rendezést, a PwC szerint a NOB ezzel demonstrálhatná az Agenda 2020 érvényesítését.
A hatástanulmány összesíti Budapest erősségeit és gyengeségeit is. A magyar főváros mellett szól:
A PwC szerint Budapest ellen szólhat:
Az alacsony nemzetközi ismertség a hatástanulmány szerint egy erős kampánnyal akár erősséggé is fordítható. Szintén javíthat Budapest gyengeségein, hogy a következő öt évben Magyarország rendezi a 2017-es FINA vizes világbajnokságot, a 2017-es EYOF-ot (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál), a 2019-es cselgáncs vb-t, a 2019-es kajak-kenu vb-t, és folyik a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság mérkőzéseinek megrendezésére való felkészülés is.
Más pályázó városokkal való összehasonlításban a PwC szerint a magyar gazdaság mérete kockázati tényező lehet a NOB-tagok szemében az utóbbi évek bizonyított stabil költségvetési gazdálkodása ellenére is.
Az idén 10 éves Budapesti Olimpia Mozgalom 2005. november 24-i alakuló ülése óta azon fáradozott, hogy egyszer eljöjjön ez a nap is, így a civil szervezet nagy örömmel üdvözli a Fővárosi Közgyűlés mai döntését és a mögötte álló széles politikai összefogást, írja közleményében a BOM.
Szalay-Berzeviczy Attila, a „BOM a Magyar Sportért” Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: „A BOM véleménye szerint a tanulmány alátámasztja eddigi meggyőződésüket, hogy
az olimpia nem az oktatástól, nem az egészségügytől és nem a mélyszegénység felszámolása elleni küzdelemtől fog elvonni erőforrásokat,
hanem pont ellenkezőleg.” Mint írta, az olimpiára való szisztematikus felkészülés dinamizálni fogja a gazdaságot, és munkahelyeket fog teremteni.