Megszavazta az országgyűlés június 23-án, kedden a pénzügyi szolgáltatók felügyeletét szigorító törvényt. A pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozásról már két héttel ezelőtt határozott volna a Ház, ám a zárószavazást a kormányoldal kérésére elhalasztották, mert az előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezései nem kapták meg a szükséges szavazatszámot: a kormánypártok 131 igen szavazata mellett az ellenzék nemet nyomott, illetve tartózkodott.
Az előterjesztő ezután átdolgozta az egységes javaslatot, a törvényalkotási bizottság zárószavazás előtti módosító javaslatának elfogadásával pedig
a Ház kedden elhagyta a sarkalatossági záradékot az indítványból, így egyszerű többséggel is megszavazhatták.
A Ház döntésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.
Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá
indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.
Az Origónak az akkor még csak tervezeti fázisban lévő jogszabályról jogászok azt mondták, a jegybank így a rendőrségéhez fogható kényszerintézkedési jogköröket kap, a tervezet összemossa a büntetőeljárási törvényt és a jegybanktörvényt.
A képviselők bevezették a rendkívüli célvizsgálatot, amely súlyos piaci visszaélés gyanúja esetén hajtható végre, a célvizsgálatoknál rövidebb határidőkkel. A parlament emellett részletesen szabályozta a jegybanki fogyasztóvédelmi célvizsgálatot is, amelyet például akkor indíthatnak, ha a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése a fogyasztók széles körét érinti.
A törvénymódosítással a Befektető-védelmi Alap (Beva) által fizetendő kártalanítás mértéke 100 ezer euróra emelkedik.
A Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását az Országgyűlés költségvetési bizottságának a brókerbotrányt vizsgáló albizottsága javasolta, az előterjesztést a kormánypártok képviselői mellett a testület MSZP-s és jobbikos tagja is aláírta. A 146 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett megszavazott törvénymódosítás értelmében
nem banktitok a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek - továbbá a részesedésével működő gazdasági társaságoknak - az MFB-vel kötött ügyleteire vonatkozó szerződés, biztosítéki szerződés, az ügyletekhez kapcsolódó igényérvényesítési eljárások irata, valamint a döntés-előkészítés és a döntéshozatal során keletkezett irat, adat.
A törvényjavaslat indoklása szerint az intézkedés a közügyek átláthatóságát szolgálja, mivel 2010 előtt az MFB állami tulajdonú hitelintézetként finanszírozást nyújtott a Quaestor vállalatcsoport egyik tagjának.