Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Csalódottak vagyunk, elárultak minket, ez a kormány is ugyanazt a kizsákmányoló politikát folytatja, amit az összes többi. Közvetlen és közvetett adókat látunk, amiket, ahogy mindig, megint a kisembereknek kell majd cipelni” – így panaszkodott a 75 éves Manosz Rallikisz, a görög nyugdíjasok szövetségének elnöke.
Dühös nyugdíjasok tüntettek Athén utcáin június 23-án kedden, miután kiderült, mit ajánlott a görög kormány az újabb hitelért cserébe, tudósít az Rt.com.
A nyugdíjak 40–60 százalékkal csökkentek, és most még többet akarnak tőlünk elvenni egészségügyre és hasonlókra,
olyan szolgáltatásokra, amikért egész munkában töltött életünkben fizettünk. Ez felháborító” – mondta Rallikisz.
A görög kormány legújabb, az ország hitelezőinek (az IMF-nek, az Európai Központi Banknak és az Európai Uniónak) június 22-én, hétfőn átadott javaslata szerint átalakítanák a nyugdíjrendszert, írja a Guardian. Az átalakítás során meglévő járulékokat emelnének, és újakat vezetnének be:
Athén áfaemelést is ajánl az új hitelért cserébe, pontosabban inkább áfakiterjesztést:
A görög kormány reformjavaslata szerint az intézkedésekből a GDP 0,74 százalékára rúgó bevételt remélnek. Feltéve persze, hogy a fogyasztás marad a jelenlegi szinten, ami azért kétséges.
A vállalati adó mértékét 26-ról 29 százalékra emelnék. Emellett bevezetnének egy 12 százalékos különadót a félmillió euró fölötti nyereségekre. 2015-re Athén 815 millió euró bevételt vár az intézkedéstől.
A 10 méternél hosszabb jachtokra 10 helyett 13 százalékos különadót vezetnének be. Sávosan emelkedne a jövedelmekre már korábban kivetett szolidaritási kiegészítő teher. A plusz szja-ból 220 millió euró bevételt remél a kormány idén, és 250-et jövőre.
A görög tárgyalódelegációra hosszú nappalok és éjszakák várnak szerdán és csütörtökön Brüsszelben, mert a hitelezők, főleg az IMF, elégedetlenek a fenti lépésekkel. A Valutaalap álláspontja szerint a görög gazdaság már így is túladóztatott, további elvonásokkal a kormány csak a növekedést fojtaná meg. Az IMF ezért kiadáscsökkentést vár Athéntól.
Méghozzá a nyugdíjkiadások csökkentését. Azért a nyugdíjkiadásokét, mert a görög állam máshol már egész egyszerűen nem tud spórolni.
A görög állam jelenleg a GDP 16 százalékát költi nyugdíjakra, ezt az IMF szerint le kell vinni 15 százalékra.
A Valutaalap úgy látja, ezt a csökkentést el lehet érni az alacsony nyugdíjak érintetlenül hagyásával.
A hitelezők a vállalkozások terheinek növelését is ellenzik, mert az visszafogná a gazdaság növekedését. Inkább nagyobb áfaemeléseket akarnak. A görög Enikosz újság megerősítette, hogy
az IMF szerdán ellen-javaslatcsomagot adott át a görögöknek,
amiben ezek a követelések szerepelnek, írja a Guardian. Az IMF a görög szigetek áfakedvezményének megszüntetéséhez is ragaszkodik.
A görög kormány és Alekszisz Ciprasz kormányfő szerda reggel ki is fakadtak a hitelezők elégedetlensége miatt. Ciprasz a Twitterén a javaslatok "el nem fogadásáról" írt, amire a tőzsdék azonnal zuhanni kezdtek. Később kiderült, hogy a reformcsomag visszautasításáról nincs szó, minden tervezett tárgyalást megtartanak.
A másik nagy probléma a görög kormány javaslatcsomagjával, hogy valószínűleg otthon akkor sem tudnák elfogadtatni, ha a hitelezők belemennének. És elsősorban nem a lakosság ellenállása a kérdés:
bármilyen, a hitelezőkkel kötött egyezséget a görög törvényhozásnak is ratifikálnia kell, az intézkedéseket pedig később végig kell vinni.
A Szirizának viszont önmagában nincs többsége a törvényhozásban, csak koalíciós partnerével, a Független Görögökkel együtt van.
A Független Görögök vezetője viszont azt ígérte, hogy az áfa felemelését a szigeteken akkor sem fogja megszavazni, ha a kormány belebukik.
Ráadásul a Sziriza önmagában sem egységes párt, sokkal inkább balszélső csoportosulások szövetsége. A Sziriza balszárnyához tartozó képviselők pedig már számtalan alkalommal kijelentették, hogy nem szavaznak meg megszorításokat, emlékeztet a Wall Street Journal.
Egy júniusi közvélemény-kutatás szerint a Sziriza népszerűsége bő 11 százalékkal nőtt a januári választások óta:
Ez persze még az előtt készült, hogy a kormányban csalódott nyugdíjasok utcára vonultak volna. De ha esetleg a Sziriza többséget is tudna szerezni egy előrehozott választáson, az sem változtat azon a tényen, hogy a Szirizát alkotó szervezetek jelentős része, így sok szirizás képviselő is, mindenfajta megszorítást elutasít.
Vagyis ha a kormánynak sikerülne megegyezni a hitelezőkkel ezekről vagy ezekhez hasonló lépésekről, még mindig megmarad az a kétséges eredményekkel kecsegtető vállalkozás, hogy a csomagot át kell nyomni a törvényhozáson, és el kell fogadtatni a választókkal.
