Sokáig abban a hitben ringatták magukat a vezető pénzintézetek; túl nagyok ahhoz, hogy engednék őket tönkremenni, mert a bedőlésük feltartóztathatatlan dominóhatást váltana ki. A Fed úgy döntött, hogy inkább mindennek elébe megy. Ezen megfontolásból
az ország meghatározó bankjai kivétel nélkül kötelesek az extra tőkealapot megteremteni.
Az új standardok még a 2014. elejétől érvényben lévő Bázel III tőkekövetelmények minimumánál is szigorúbbak. A nyolcas fogatba a JP Morgan, a Citigroup, a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a Bank of America, a Wells Fargo, a State Street és a Bank of New York Mellon került be.
Aki nem teljesíti a FED által elvárt mércét, az akár korlátozásokra számíthat a banki osztalékpolitikában, illetve a vezetők bónuszprogramjában is.
A forrásokat pedig vélhetően a banki nyereségek visszatartásával, illetve a meglévő kockázattal súlyozott eszközök csökkentésével fogják előteremteni.
Az új kockázatalapú tőkepótlások mértéke 1 és 4,5 százalék között oszlik meg.
A legnagyobb mértékű tőkeemelést a JP Morgannek kell végrehajtania.
Ha a befektetési bank a követelménynek eleget tesz, a pénzintézet 12,5 milliárd dolláros tőkehiánnyal kényszerül szembenézni – olvasható a Financial Times írásában. Öröm az ürömben, hogy ez az összeg kevesebb annál a 20 milliárdnál, amit még a tavaly decemberi vizsgálatoknál állapítottak meg. A többi bank kivétel nélkül eleget tud tenni a Fed elvárásainak.
A Citigroup a rangsorban a második, a banknak a kockázattal súlyozott eszközeinek 3,5 százalékának megfelelő tőkeemelést kell végrehajtani, míg a Goldman Sachs, Bank of America és Morgan Stanley triumvirátusnál ez az arány 3 százalék. Az amerikai jegybank képviselőjének elmondása szerint a JP Morgan kivételével mindegyik bank képes az előírtaknak megfelelni. Az új tőkekövetelményeknek pedig 2016. január és 2018. december vége között kell megfelelni.