A görög bankok talpra állítása több kemény kérdést is felvet, amelyek megválaszolása a bajba jutott ország számára égető lehet. Az egyik opció szerint az eurózóna a veszteségét a bankbetétesekkel és kötvénytulajdonosokkal fizettetné meg. A másik szerint pedig a bankok kimentésének az árát egyszerűen hozzáírná az ország eddig is tetemes, a GDP-hez viszonyított közel 180 százalékos adósságállományához – közölte a Reuters.
Aggályos a görög adósságkérdés kezelésében, hol van az a határ, ameddig az európai kontroll elmehet. A másik kritikus kérdés, amit az IMF is felvetett, hogy miként lehet az országot képessé tenné arra, hogy vissza tudja fizetni az eddig 300 milliárd euróra (92,7 ezer milliárd forint, azaz az éves magyar GDP háromszorosa) rúgó adósságot, megakadályozva az eddig is lefelé menő adósságspirált további elmélyülését.
A tárgyalófelek a tervek szerint heteken belül pontot tennének az ügy végére, ami a harmadik görög mentőcsomag folyósításának előfeltétele. Minél tovább elhúzódnak a tárgyalások, annál nagyobb bajba kerül a hellén gazdaság. Egy korábbi Investor írásban már bemutattuk, milyen fennakadáshoz vezet az érvényben lévő pénzkorlátozás. A korábbi napi 60, majd heti 420 eurós készpénzfelvételi limit még nem tragikus egy átlagembernek, viszont az üzleti életben ilyen mértékű korlátozás annál nagyobb problémát jelent. A mediterrán országnak rendkívül nagy az import függősége, a tőkekorlátozás miatt viszont nem tudja kifizetni a beszállítóit. Az export ugyancsak akadozik, több megrendelést is törölniük kellett a görög exportőröknek.
Nem valószínű, hogy rövid távon feloldják a tőkekorlátozást az országban.
A csőd szélére jutott Cipruson két évig, Izlandon pedig hét évig voltak érvényben a tőkekorlátozások (mindkét esetben idén oldották ezeket fel).
Mindössze az enyhítésére van kilátás, ahogy ez történt a Merkel-Ciprasz megegyezést követően. "Csak akkor lehet feloldani a korlátozást, ha a görög bankok likviditása helyreáll” – hangsúlyozta Jens Weidmann, a Német Szövetségi Bank feje.
Viszont a mostani számítások szerint legalább 25 milliárd eurót kellene elkölteni a görög bankok feltőkésítésére.
„Amilyen hamar csak lehet, szükségünk lenne 10 milliárd euró gyorssegélyre, ami beindítaná a bankrendszer működését, elkerülve a gazdaság további hanyatlását" – világít rá a görög pénzügyminisztérium egyik illetékese.
A tőkekorlátozások feloldása amúgy is kényes kérdés, hisz amíg magát a bevezetést könnyen meg lehet oldani, a kivezetés már sokkal több problémát vet fel, mivel
a lakossági és üzleti bizalom szinte teljesen elpárolgott a görög pénzügyi rendszer irányában.
Így ha teljesen feloldanák a most érvényben lévő korlátozásokat, az könnyen újabb betétmenekítésbe torkollana, ami biztosan a csőd szélére sodorná az ottani bankokat, így a gazdaságot is, hiába tőkésítenék fel a pénzintézeteket. Így elég sok időnek el kell majd ahhoz telni, hogy mentes legyen Görögország a tőkekorlátozásoktól.
Az ország négy meghatározó pénzintézete – National Bank of Greece, az Eurobank, az Alpha Bank és a Piraeus – együttesen több mint 20 milliárd eurónyi bankbetét fölött rendelkezik, ami mellett eltörpül a bankok által kibocsátott 3 milliárd eurónyi kötvény.
Többen, köztük Németország is afelé hajlik, hogy a bankmentéssel járó veszteséget a betétesekkel kellene megfizettetni
(a 100 ezer euró fölötti betéti állományok rendkívüli adójával), ami sorozatos tiltakozást váltott ki Görögországban. „ A betétesek többsége viszont kisvállalkozó, nem orosz oligarchák, mint Ciprus esetében, így ők könnyen a csőd szélére jutnának” – mondta egy inszolvencia ügyekre szakosodott jogász.
Érdemes feleleveníteni, hogy 2013 tavaszán a ciprusi gazdaságot a bankban tartott betétek lefölözésével tartották rántották vissza a csőd széléről. Két évvel ezelőtt az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap a 10 milliárd eurós segélyért cserébe a 100 ezer euró feletti megtakarításokat megadóztatását kérte és egyszeri 15,6 százalékos illetéket is kivetettek a betétesekre. A bankbetétek megcsapolásáért ugyanakkora összegben az adott – immár feltőkésített – bank részvényeit kapják a betétesek. Ezeket a részvényesek két év elteltével – feltéve a betétes nem veszi ki a pénzét – kötvényre válthatja, amelynek hozama a majdani ciprusi gázbevételekhez kapcsolódik. Az ország partjainál ugyanis a közelmúltban földgázkészleteket tártak fel. Ezek kereskedelmi hasznosítása a tervek szerint 2019-ben kezdődhet.