Nem múlt el a veszélye annak, hogy Görögországot kizárják az eurózónából 2016 végéig, bár az idei év hátralévő részére az ország már biztonságban van. A Bloomberg 34 közgazdászt kérdezett meg, közülük 70 százalék mondta azt, hogy az idei évre megmenekültek a Grexittől a görögök, ugyanakkor 71 százalékuk szerint jövő év végéig ez még megtörténhet.
A válaszadók majdnem fele véli úgy, hogy a 86 milliárd eurós mentőcsomag végül kevés lesz a túléléshez.
"Ha nem történik valamiféle adósságrendezés, a csomag egyszerűen túl kicsi lesz" - mondta a hírügynökségnek Peter Dixon, a Commerzbank londoni elemzője, a Bloomberg felmérésének egyik résztvevője.
Újabb és újabb hitelekkel kitömni egy olyan országot, amelyik nem tudja azokat visszafizetni, eszembe juttatja Einsten definícióját az elmebajról: megpróbálni ugyanazt a dolgot újra és újra, miközben azt várjuk, hogy a végeredmény majd más lesz"
- tette hozzá a közgazdász.
Hasonló véleményen van az IMF is, bár a szervezet tegnap elfogadta Görögországtól a késve érkező törlesztőrészletet. Van, aki szerint a Valutaalap jó példával járhatna elöl, és maga kezdhetné a könnyítéseket. A Valutaalap honlapján egyébként nemrég megjelent az a dokumentum, amelyben egy Görögországnak nyújtandó 30 éves fizetési haladékról is szó van, a kölcsönök futamidejének "drámai mértékű" megnövelésén kívül. Ha erre nem hajlandók az ország hitelezői, akkor az adósság jelentős részének elengedésére van szükség az IMF javaslata szerint.
Az európai hitelezők - élen Németországgal - egyelőre elutasítják a hitelekkel kapcsolatos könnyítéseket, bár Angela Merkel német kancellár épp a hétvégén tett utalásokat arra, hogy nem lenne ellenére egy kis lazítás. Görögország államadósságának elengedéséről nem lehet szó, de törlesztési könnyítésekről lehet tárgyalni, ha az athéni vezetés teljesíti az újabb nemzetközi hitelprogramra vonatkozó vállalásait - az MTI tudósítása szerint ezt mondta a német kancellár vasárnap az ARD német közszolgálati televízió műsorában.
Christine Lagarde, a Valutaalap elnöke egyébként nemrég finomította egy kicsit a szervezet álláspontját. Egy francia rádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy a görög hitelekkel kapcsolatban a visszafizetésre szabott határidők lazítása elégséges lépés lehet.
A görög kötvények mindenesetre megszenvedték a Ciprasz-kormány küzdelmét a hitelezőkkel.
A 2017-ben lejáró állampapírok hozama 30 százalékra nőtt, mielőtt a kereskedelem befagyott volna június 26-án.
Ugyanezek a kötvények tavaly októberben még kevesebb mint négy százalékos hozammal forogtak, és Alekszisz Ciprasz hatalomra jutásakor, januárban is csak 10 százalékon álltak. (A hozam növekedése azt mutatja, hogy a hitelezők nem bíznak az adósban.)
Bár a bankok már kinyitottak tegnap, a pénz és tőkepiacok továbbra is zárva tartanak. Leghamarabb csütörtökön indulhat meg a kereskedés többek között az athéni tőzsdén is, azután, hogy a parlament szavaz az új mentőcsomaggal kapcsolatos intézkedésekről szerdán. A Bloomberg úgy tudja, hogy
a kormány olyan rendeletet készít elő, amely különböző tőkekorlátozó szabályok kivételes bevezetését teszi lehetővé.
Azután, hogy Görögország tegnap rendezte elmaradásait, az ország hitelezői augusztus 6-án ismét szóba állnak Cipraszékkal. A tárgyalások témája természetesen az újabb mentőcsomag lesz majd. A terv az, hogy augusztus 17-én már kaphat is pénzt az ország.