A woman walks past Greek flags in central Athens on July 13, 2015. Greece reached a desperately-needed bailout deal with the eurozone on July 13 after marathon overnight talks, in a historic agreement to prevent the country crashing out of the European single currency. The country's leftist Prime Minister Alexis Tsipras agreed to tough reforms after 17 hours of gruelling negotiations in return for a three-year bailout worth up to 86 billion euros ($96 billion), Greece's third rescue programme in five years. AFP PHOTO / ARIS MESSINIS
Vágólapra másolva!
A görög mentőcsomag része, hogy az ország bankjai 25 milliárdot kapnak. A feltőkésítés viszont az EU új bankszanálási szabályai szerint zajlik majd, ami miatt a pénzintézetek részvényeinek tulajdonosai elveszíthetik befektetéseiket.
Nemcsak a megszorítások elszenvedői esnek áldozatául annak, hogy Görögország egyelőre maradhat az eurozónában. Az országnak nyújtott mentőcsomag egyik eleme ugyanis az, hogy a helyi bankokat feltőkésítik, azaz kapnak 25 milliárd eurót a csőd elkerüléséhez.
Így buknak a befektetők
A bankszanálásnak viszont tavaly óta új szabályai vannak az Európai Unióban. Az irányelv azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni. Először azoktól vesznek el, akik pénzt fektettek a bankba, vagyis a részvényesektől és a pénzintézet hitelezőitől.
Az egész rendszer célja az, hogy lehetőleg minél kevesebb közpénzt kelljen felhasználni egy bank megmentéséhez.
Görögországban egyelőre még nem él ez a szabály, de napok kérdése, és elfogadja parlament - írja a Wall Street Journal. Ráadásul a jelenleg érvényes görög bankszanálási törvények nem sokban különböznek az uniós irányelvtől. Áprilisban a Panellinia Bankot mentették meg a régi módszerekkel, a részvényesek pénzét egy az egyben felhasználva. A német DZ Bank - mint tulajdonos - akkor bukta befektetéseit.
Beragadt a pénz
Görögországban a bankok jelenleg zárva tartanak, és kevés az esély arra, hogy a június 29. óta tartó szünet miatt elszenvedett veszteségeiket saját maguk tudják pótolni. A pénzintézetek likviditása nagyon alacsony, így arra kell számítani, hogy - hasonlóan az áprilisi esethez - a tulajdonosok vagyonát vonják majd be talpra állításukhoz - mondta a Wall Street Journalnak Markus Allenspach, a svájci Julius Baer bankház elemzőosztályának vezetője.
A görög tőzsde épülete. Forrás: Chris Ratcliffe/Bloomberg
Tavaly áprilisban a kanadai Fairfax Financial Holdings fektetett be 400 millió eurónak megfelelő összeget az Eurobankba, ezzel 8,7 százalékra emelve részesedését a pénzintézetben. Azóta a részvények ára meredeken zuhant (csak ebben az évben 23 százalékot), a befektető - talán mert nem tudott ellenállni az olcsó bevásárlás lehetőségének - 12,9 százalékra emelte tulajdonrészét idén május elején - jelenleg nagyjából 265 millió eurót érnek a nála lévő papírok. A Wall Street Journalnak inkább nem is mondtak semmit.
A kicsik is áldozatok
Ugyanígy az Eurobankban emelte 13 százalékra tulajdonrészét a Capital Group befektetőcég, miután 550 millió euróért vásárolt részvényeket tavaly. Az idei évet gyors eladással kezdte az alapkezelő, június 26-ra - aznap voltak utoljára nyitva a görög bankok - sikerült 5,6 százalékra letornázni a tulajdoni hányadot. Így csak 115 millió eurójuk ragadt a bankpapírokban. Ők sem nyilatkoztak az üzleti lapnak.
A Wellington Management Group 1,7 százalékot birtokol a Piraeus Bank papírjaiból, ez 40 millió eurót ér. A pénzintézet részvényeinek értéke 56 százalékot esett az idei évben.
Az Eurobank egyik brókere arról is beszámolt, hogy az olcsó papíroknak néhány görög lakossági, illetve vagyonos befektető sem tudott ellenállni, így most ők is bukhatják a pénzüket.
Voltak olyanok is, akik időben ébredtek. A holland nyugdíjalapnak, a Franklin Templetonnak, a feltörekvő piacokon aktív Charlemagne Capital hedge-fund alapnak is voltak befektetéseik a görög bankokban, de ők hónapokkal a "júniusi sajnálatos események" előtt megszabadultak befektetéseiktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
