Nem látják a görög válság végét

Athén , Görögország , vélság,kigyózó sorok a bankautómatáknál, egy napon 60 € összeget lehet felvenni egy folyószámláról. Fotó:Dudás Szabolcs 2015.07.02.

A Nemzetközi Valutaalap bő 70 éves történelme során először fordult elő, hogy egy fejlett ország nem törlesztette időben a felvett hitelt, és így technikai értelemben csődbe ment. Ugyanakkor érdemi változás egyelőre sem a görög utcákon, sem pedig a tárgyalóasztalnál nem látható. Neil Blake, a CBRE európai kutatási vezetője azt a kérdést boncolgatta, hogy merre is tart most a görög válság.

Az elmúlt hónapok biztató jelei után, hogy a felek végre megegyeznek, a görög helyzet hirtelen nagyot romlott a múlt héten. A görög miniszterelnök, Alex Ciprasz ugyanis bejelentette, július 5-re népszavazást ír ki a kérdésről, amiben arra kéri a görög szavazókat, hogy mondjanak nemet a hitelező trojka javaslataira. Ezzel Görögország eurózónából történő kilépésének lehetősége, a Grexit egyre közelebb kerül, írja közleményében a CBRE.

Vajon egy Lehman-csődhöz hasonló esemény közeleg, vagy ez csak egy következő epizód egy zömmel belföldi görög tragédiában?

A hitelezők szempontjából a görög kérdés fő problémája nem egy lefelé tartó hitelválság-spirál, hanem – a rövidtávú bizonytalanság mellett – a lehetséges Pandora szelencéje-hatás, amit az ország monetáris unióból történő kilépése idézhet elő, közölte a CBRE. Ha a Grexit megtörténik, akkor szerintük a piacok figyelme a többi, gyengébb helyzetben lévő eurózóna-tagország kötvénypiacára irányulhat.

Bizonytalanság

A CBRE szerint a görög bizonytalanság okozta probléma az, hogy

nehéz megmondani, mikor lesz vége.

Egy népszavazást lebonyolítani ilyen rövid idő alatt ambiciózus cél, viszont az eredmények ismeretében sem lesz egyértelmű, mi történik ezután. A választók a hitelezők javaslataira mondanak nemet vagy igent, nem pedig a közös valutára. A népszavazás eredménye nem az, hogy „igen, kell nekünk az euró” vagy „nem, hagyjuk el az eurót”, ezért

a válság még hetekig-hónapokig elhúzódhat,

írja Neil Blake.

Nem látják a görög válság végét Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A szakértő szerint ha a Grexit bekövetkezik, és az további válsághullámot idéz elő Dél-Európában, akkor

jelentős a veszélye annak, hogy az üzleti- és befektetői bizalom nagyot esik,

és az ingatlanok hozama emelkedni kezd, még a prémium-kategóriában is.

Ez alól kivételt képezhet néhány érett piac, hiszen a „biztosba” való menekülés több nyugat-európai hozamgörbe esetében pont ellentétes hatást válthat ki: a tőke ezekre a piacokra összpontosul, és további hozamcsökkenést idéz itt elő, olvasható a közleményben. Neil Blake szerint

a vállalati- és a fogyasztói bizalom is eshet, utóbbi pedig a kiskereskedelemre is jelentős hatással bírhat.

Katasztrofális görög következmények

Londoni elemzők szerint a görög gazdaságban katasztrofális, Közép-Európában ugyanakkor jóval enyhébb következményei lennének a Grexitnek.

A Standard & Poor's szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy a Grexitet követő két évben a GDP 25 százalékkal zuhanna, a régi-új valuta, a drachma pedig a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne.

A Capital Economics a közép-európai járványhatásokról összeállított prognózisában ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a térségi gazdaságok Grexit esetén is 3-4 százalékkal növekednének a következő két évben.

Jelenleg sajnos közelebb vagyunk egy negatív forgatókönyv megvalósulásához, mint korábban, de még véglegeset nem lehet mondani, írja Neil Blake.