A görögök már el is költötték az újabb hitelt

Görögországban három hét után kinyitottak a bankok, de maradtak a tőkekorlátozások, ráadásul 10 százalékkal nőtt az alapvető élelmiszerek áfája. Athén hétmilliárd eurós áthidaló hitelt kap az Eurócsoporttól, ennek nagy részét pedig rögtön utalja is tovább az Európai Központi Banknak és az IMF-nek. A Valutaalap szerint a tervbe vett 86 milliárd eurós hitelcsomag önmagában nem lesz elég, ha nem engedik el a görög adósság egy jelentős részét.

„Nyitva vannak a bankok, de a múlt hét óta nem állnak hosszú sorok a fiókok előtt, és még ma sem láttam, hogy nagyon frusztráltak lennének az emberek” – mondta az Origónak egy athéni hétfőn, amikor három hét után először nyitottak ki a bankfiókok Görögországban. Szerinte a 60 eurós készpénzfelvételi limit néhány hónapig még biztosan marad, a különbség csak annyi, hogy ha valaki nem akar mindennap sorban állni, akkor egyszerre is felvehet 420 eurót.

Legalábbis vasárnaponként már fel lehet venni ennyi pénzt: a könnyítés úgy működik, hogy ha valaki hétfőn nem vesz ki 60 eurót, akkor kedden 120-at vehet ki, ha akkor sem teszi ezt meg, szerdán már 180-at, és így tovább.

Három hét után kinyitottak a bankok Forrás: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

Már nem mentik a pénzüket

Amennyire mi tapasztaltuk Athénban, azok a görögök, akiknek még van pénzük a bankban, nem stresszelnek azon, hogy minél gyorsabban minél többet kimentsenek, nem találkoztunk olyannal, aki mindennap menetrendszerűen sorba állt volna a 60 eurójáért. A legtöbben csak annyi pénzt vettek ki, amennyire szükségük volt. 60 euró körülbelül 18 ezer forint, 420 pedig 130 ezer.

Maradtak a tőkekorlátozások

A bankok ugyan újra kinyitottak, de

továbbra sem lehet korlátlanul pénzt felvenni, nem lehet külföldre utalni, csekket beváltani vagy új számlát nyitni.

A bankzár feloldásával leginkább azok a (főleg idős) emberek járnak jól, akiknek nincs bankkártyájuk, ezért eddig csak néhány kijelölt fiókban tudtak ügyet intézni.

Bejutottak a bankba, de maradtak a tőkekorlátozások Forrás: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

10 százalékkal emelték az áfát

Amit viszont egészen biztosan minden görög megérez hétfő reggeltől, az az áfaemelés. Ezt július 16-án az új pénzügyi mentőcsomagért cserébe szavazta meg a görög parlament.

13-ról 23 százalékra emelkedett többek közt számos hús, a só, az ecet, a tűzifa, a virágok és a rovarirtó szerek áfája.

Az emelés legnagyobb vesztesei (a lakosság mellett, természetesen) várhatóan az éttermek, a kávézók, a temetkezési vállalkozások és a taxisok lesznek. A tömegközlekedés díjai várhatóan augusztustól emelkednek.

Az áfaemelésről a görög közösségi oldalakon már rengeteg vicc született. Vannak, akik azt találgatják, hogyan fogják megoldani a vegyes disznó és marha darált hús árazását, ha egyszer az előbbi áfája 13 százalék, az utóbbié pedig 23 százalék, mondták Athénban.

A legnagyobb áfaemelés

Az elmúlt években Görögországban már négyszer emelkedett az alapvető élelmiszerek áfája, de egyszer sem ilyen drasztikusan. Ennyi volt az ilyen termékeken a forgalmi adó:

• 2005: 8 százalék
• 2006: 9 százalék
• 2010: 11 százalék
• 2011: 13 százalék
• 2015: 23 százalék

Az áthidaló hitel csak átmegy Athénon

Azt a 7 milliárd euró áthidaló hitelt, amit Athén az Eurócsoporttól a megállapodás keretében kap, a görög kormány már el is költötte. A Bloomberg szerint

kifizetik azt a 4,2 milliárd eurót, ami épp hétfőn esedékes az Európai Központi Bank (EKB) felé, illetve pótolják azt a két részletet (bő 2 milliárd euró), amivel hetek óta csúsznak az IMF felé.

Ha Athén nem fizetne az EKB-nak, annak szinte biztosan az euró elhagyása lenne a következménye. Jelenleg a görög bankrendszer takaréklángon működik, de ezt a szintet is csak az EKB vészhelyzeti likviditási forrásából tudja fenntartani. Ha Athén nem törlesztene, az EKB valószínűleg elzárná a pénzcsapot.

Az áthidaló hitel csak átmegy Athénon Forrás: AFP/Daniel Roland

Az EKB megenyhült

Azt a csapot, amit épp előző hét csütörtökön nyitott meg 900 millió euróval, a görög bankoknak nyújtott likviditási keret így már majdnem eléri a 90 milliárd eurót. Dimitrisz Mardász pénzügyminiszter-helyettes nem sokkal később máris bejelentette, hogy a bankok hétfőn kinyithatnak.

Még messze az új mentőcsomag

Az újabb hitelcsomag, amit a görög törvényhozás mellett a német is jóváhagyott, három évre szólna, Athén 86 milliárd eurót kapna az Eurócsoporttól, az IMF-től és bizonyos görög állami vagyonelemek (például az elektromos hálózat) privatizációjából. A részleteket viszont még ki kell dolgozni, a megállapodást a feleknek alá kell írniuk, ami nem biztos, hogy zökkenőmentes lesz.

El kell engedni az adósság egy részét

Komoly nézeteltérés alakult ki ugyanis a hitelezők között. Az IMF szerint a megállapodás rossz, mert

a görög államadósság az újabb mentőcsomag ellenére fenntarthatatlan.

A Valutaalap szerint Athénnak komoly adósság-elengedésre van szüksége. Az eurócsoport tagjai szerint viszont szó sem lehet ilyesmiről, hiszen akkor az eurózóna többi, adóssággal küzdő országa ugyanezt akarná elérni.

Az IMF szerint a mentőcsomag nem elég, el kell engedni az adósság egy részét Forrás: MTI/EPA/Diego Azubel

Angela Merkel német kancellár az ARD televíziónak adott interjújában azt mondta,

legfeljebb a görög adósság átstrukturálása lehet megoldás a fizetési határidők kitolásával és a kamatok csökkentésével.

Erről is csak az után tárgyalna, hogy meggyőződtek róla, Görögország elkezdte végrehajtani a reformokat, amiket az új hitelcsomagért vállalt.

A német kormányban nincs egység

És ha már Németországnál tartunk, a lakosság egyre kevésbé támogatja a görögök kimentését. A most asztalon lévő mentőcsomag pedig komoly törést okozott Merkel kormányában és pártjában. A kancellár végig amellett volt, hogy Görögországot bent kell tartani az euróövezetben, míg pénzügyminisztere, Wolfgang Schauble inkább szabadult volna tőle.

A mentőcsomagról tartott parlamenti voksoláson pedig a nagyobbik kormánypárt képviselőinek bő ötöde nemmel szavazott vagy tartózkodott.

Merkel pénzügyminisztere kirakta volna a görögöket az eurócsoportból; egyelőre a kancellár álláspontja érvényesül Forrás: REUTERS/Fabrizio Bensch

Új választások jöhetnek Görögországban

A görög parlamenten Aléxisz Cíprasz miniszterelnök csak azért tudta keresztülvinni a megállapodást, mert az ellenzék támogatta, a szirizás képviselők körülbelül negyede dezertált. A voksolás után a miniszterelnök alaposan átalakította a kormányát, megszabadult azokról a miniszterektől, akik nemmel szavaztak. Sokan arra számítanak,

Görögországban ősszel előrehozott választásokat tarthatnak.

Amit Cíprasz akár meg is nyerhet, hiába fordult szembe azzal a megszorításellenes politikával, amivel januárban hatalomra került. Sok olyan Sziriza-szavazóval beszéltünk Athénban, akik eddigi harcai után hősnek tartják a miniszterelnököt, és készek elfogadni, hogy kompromisszumot köt (vagy meghátrál, de kompromisszumnak nevezi).

Az egységes Európa lehet a tét

Egyébként még mindig az a legvalószínűbb, hogy Görögország végül elhagyja az eurót, mondja Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász. Legalábbis akkor, ha nem kap egy hatalmas adósságelengedést. Krugman szerint ha a görögök kilépnek az eurózónából, majd elkezdenek kilábalni a válságból (ami reális forgatókönyv), az hatalmas muníciót adna az euró és az egységes Európa kritikusainak.