Nehezebb, és nagyobb felelősség feladni a biztosat a bizonytalanért, mint benne maradni a rossz, de már ismert helyzetben. A megszokott kellemetlenségekhez megtanul alkalmazkodni az ember, és a mai magyar panaszkultúrában valószínű, hogy megtalálja azt a közeget, ahol kibeszélheti a sérelmeit. Ez viszont önmagában nem hoz valódi megnyugvást, csak ha megoldási alternatíva is születik (ez azonban ritka).
Mihály Nikolett gazdaságpszichológus szerint a vállalkozás vagy egy állás feladását más, pszichológiai mechanizmusok is nehezítik. „Az első és talán a legfontosabb, hogy amikor valamilyen új helyzet vagy érzés ellentmond a korábbi viselkedési normáinknak, akkor belső feszültséget élünk át. Ezt
a feszültségérzetet sokszor öncsalással próbáljuk feloldani, ami ahhoz vezet, hogy benne maradunk rosszul működő helyzetekben”
– fejtegette a pszichológus. Például ha egy korábban jónak ítélt állás vagy jól működő vállalkozás egyre nagyobb terhet jelent valamilyen megváltozott helyzet miatt, akkor öncsaló szuggesztiókkal próbálhatja magát meggyőzni az ember. Például „korábban sem volt sokkal jobb ez a munka”, „másik munkahelyen se lenne jobb”, „másnak még rosszabbul megy, ez nem is olyan elviselhetetlen”, „majd csak történik valami”. Ezek gyakori öncsalások.
A szakember szerint ami még az öncsalásnál is rosszabb, az a „tanult tehetetlenség”. Ekkor már nemcsak meggyőzzük magunkat, hogy nem érdemes váltani, hanem a folyamatos negatív események hatására az egyén már meg se próbál változtatni, mert meggyőződése, hogy úgysem járhat sikerrel.
A pszichés tünetek a kiégés jelei.
„Ez az enyhébb fokozattól, például a lehangoltságtól kezdve a pszichoszomatikus tünetekig (állandó fej- és gyomorfájás, szédülési rohamok stb.), és testi megbetegedésekig vezethet. Hogy ez kinél mikor alakul ki, az személyiségfüggő” – mondta Mihály Nikolett.
Fontos tudatosan, részletesen és racionálisan végiggondolni, hogy milyen lehetőségek vannak, ha feladjuk a vállalkozásunkat, vagy otthagyjuk a munkahelyünket (újabb munkahely vagy vállalkozás lehetősége, utazás, tanulás). Számos verzió létezik, a lényeg az, hogy legyen egy cél, és tervezzük meg reálisan az odavezető utat. Az anyagi tényezőket is szem előtt kell tartani, érdemes végiggondolni, hogy rendelkezünk-e annyi megtakarítással, hogy elsősorban ne az anyagi szűkösség határozza meg döntésünket. Nem elhanyagolható az sem, hogy a váltás milyen hatással van a környezetünkre, főleg, ha munkaadók is vagyunk – összegezte a pszichológus. Hozzátette: fontos, hogy
tisztességgel lépjünk ki a helyzetekből, ne égessünk fel magunk mögött mindent. Az emberi kapcsolatokat úgy ápoljuk a változás folyamatában, hogy azok a legkevésbé sérüljenek.