Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szerb–magyar határra kétféle horganyzott kerítést építenek majd, mondta Lázár János heti tájékoztatóján. Az egyik típusú kerítés 3 méter magas lesz, és másfél méter mélyen nyúlik majd a föld alá.
A nehezebben járható szakaszokra kisebb (és egyszerűbb) kerítést építenek, ennek magasságáról és mélységéről nem árultak el többet. Kérdésünkre a Belügyminisztériumból azt válaszolták, hogy
nem áll módunkban további részleteket közölni”.
A tárcát azért kerestük meg, mert a másfél méteres mélység ellentmond annak, amit Pintér Sándor állított Mórahalmon. A belügyminisztertől az Origo azt kérdezte, hogy a kerítés építésénél lesz-e régészeti felügyelet. Pintér Sándor akkor azt mondta, nem ásnak majd olyan mélyre, hogy erre szükség legyen.
Ennek ellentmond, hogy Lázár János szerint egyes szakaszokon a kerítés másfél méterre a föld alá nyúlik majd. Ebben az esetben pedig ismét felvetődik a régészeti felügyelet kérdése.
Magyarországon ugyanis
„minden építkezésnél kötelező a felügyelet,
amely régészeti lelőhelyen halad át, és mélyebbre ásnak közben 50 centiméternél” – mondta Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum beruházási csoportvezetője.
A Belügyminisztérium még nem árulta el, hogy a nehezen járható szakaszokra tervezett kisebb (és egyszerűbb) kerítés milyen mélyre nyúlhat.
A magyar–szerb határ több régészeti lelőhelyen is átvág. A bácsi térség volt egy időben a mai Magyarország legsűrűbben lakott része – mondta Wilhelm Gábor.
Ott találták meg a nagyszéksósi hun aranykincset és a kelebiai ezüstékszereket is.
Csongrád megyében több ezer régészeti lelőhely van – mondta Szarka József. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályvezetője szerint a pontos munkálatoktól függ, hogy mekkora kárt okozhatnak az építkezés során a leletekben.
A komolyabb munkálatok komolyabb kockázatot is jelentenek.”
Ha a kisebb (és egyszerűbb) kerítést igénylő nehezebben járható szakaszok lefedik a régészeti lelőhelyeket (és a kerítés nem hatol fél méternél mélyebbre), akkor persze nincs szükség régészeti felügyeletre, de ennek az esélye gyakorlatilag nulla – mondta el Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke.
A kormány tehát csak akkor kerülhetné meg a régészeti felügyeletet, ha betartanák lefelé a félméteres limitet. Ez egyébként nem kivitelezhetetlen, mert lehet olyan kerítést építeni, ami három méter magas, nem hatol be 50 centinél mélyebben a földbe, ráadásul még stabil is.
Több építészt és kivitelezőt megkérdeztünk. Azt mondták, hogy szélesebb alapra lenne szükség, több beton kellene hozzá, és az oszlopokat is sűrűbben kellene letenni, mint a másfél méter mély verziónál. Ez pedig azt jelentené, hogy több időt, munkát és pénzt kellene rá áldozni.
„Felügyelet nélkül annyiban könnyebb lenne a dolog, hogy nem kell hónapokat várni a régészekre” – véli egy építész, akit megkérdeztünk. Szerinte ugyanis, ha a régészek találnak valamit, az évekre megakaszthatja az építkezést.
Lassányi Gábor szerint ez nem igaz. A régészeti felügyelet nem hátráltatná a munkálatokat, de mindenképpen szükség lenne rá. A kerítés nagyberuházásnak számít, mert 500 millió forintnál többe kerül, és
biztosan áthalad néhány régészeti lelőhelyen.
Ezért első körben egy előzetes régészeti dokumentációt kellene készíteni. Ezt a Forster Központ szokta csinálni, 30 napos határidővel. Ezek után meg kell vizsgálni, hogy a kerítés nyomvonala pontosan milyen régészeti lelőhelyeken halad keresztül, majd meg kell jelölni, hol van szükség régészeti beavatkozásra.
Ha nagyon sietős az építkezés, Lassányi Gábor szerint a kritikus területekre lehetne olyan kerítést építeni, ami nem lépi át lefelé a fél métert. Az örökségvédelmi szabályok alól nincs kibúvó.
Könnyen lehet, hogy leverik az oszlopokat másfél méter mélyre, és megsértenek vele egy Árpád-kori falut.”
Kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek. Ha válaszolnak, a cikkünket frissítjük.
