Belátható ideig marad az alapkamat a mostani, 1,35 százalékos szinten, a jegybank Monetáris Tanácsa nem tervez változtatásokat, derül ki a mostani (ezek szerint egyelőre utolsó) csökkentéshez fűzött indoklásból.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja"
Nagyjából erre számítottak a hazai és külföldi elemzők is. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a monetáris tanács kamatdöntésének bejelentését kommentálva közölte: várakozása szerint az MNB alapkamata az idén és a jövő év egészében is a keddi kamatcsökkentéssel elért 1,35 százalékon marad. Jackson szerint ezt az előrejelzést alátámasztja a Capital Economics azon prognózisa, hogy
a magyarországi infláció az idén és jövőre is az MNB 3 százalékos központi célja alatt marad.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője kifejtette: a befektetők arra rendezkedtek be, hogy a Monetáris Tanács keddi döntése volt az utolsó lépés a márciusban újraindult kamatvágási ciklusban. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a Monetáris Tanács június 23-i kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvében arra utalt, hogy az inflációs cél eléréséhez további kismértékű kamatcsökkentésre lehet szükség, ami azt jelezheti, hogy véget érhet a kamatcsökkentési ciklus. Hozzátette:
a kamatemelés igen fokozatos és mérsékelt lehet, legkorábban jövő év őszén lehetséges, 2016 végére 1,75 százalékos alapkamat esélyes.