Ferenc pápa szerint meg kellene változtatni a világ jelenlegi gazdasági rendszerét, szerinte ez egy újfajta gyarmatosító rendszer, amelynek intézményei megszorító programokkal sújtják a szegényeket, akiknek viszont joguk van a munkához, a lakhatáshoz és a földhöz - írja a CNBC.
Dél-amerikai körútjának bolíviai állomásán eddigi pápaságának egyik leghosszabb és legszenvedélyesebb beszédében az argentin születésű egyházfő bocsánatot kért a római katolikus egyház bűneiért.
"Azt is elmondanám, és most teljesen egyértelmű szeretnék lenni, mint amilyen II. János Pál volt: alázattal kérek bocsánatot nemcsak magának az egyháznak a vétkeiért, hanem azokért a bűncselekményekért, amelyeket a bennszülöttek ellen követtek el Amerika úgynevezett meghódításakor" - mondta a pápa. Szavait tapssal fogadták.
Egy negyedik századi püspököt idézve
az „ördög trágyájának” nevezte az állandó pénzhajhászást és szerinte nem lenne szabad a szegény országokat lealacsonyítani úgy, hogy ők csak a fejlett országok olcsó munkaerői, akik olcsó alapanyagokat állítanak elő.
Megismételve egyik fő enciklikájának, a környezetről szóló, „Laudato Si”-nek a témáját Ferenc pápa azt mondta, hogy nemsokára kifutunk az időből és a visszafordíthatatlan környezetkárosító hatásoktól már nem lehet majd megmenteni a Földet.
A katolikus egyházfő a társadalom peremére szorult csoportok, nincstelenek, munkanélküliek és hajléktalanok "népi mozgalmának" második nemzetközi konferenciáján beszélt erről Santa Cruzban (az első ilyen fórumot tavaly rendezték a Vatikánban). A konferencián részt vettek a bolíviai őshonos közösségek képviselői, és jelen volt Evo Morales államfő is, országa első indián vezetője.
Ne féljünk kimondani: változást akarunk, igazi, strukturális változást
– mondta a pápa, aki kritizálta a „kizárólag profitorientált rendszert, amely nem törődik a társadalmi kirekesztéssel és a természet pusztításával.”
„Ez a rendszer most már tűrhetetlen: elviselhetetlen a parasztoknak, a munkásoknak, a közösségeknek, az embereknek, magának a Földnek is."
Az első latin-amerikai pápa 2013-as megválasztása óta már többször kiállt a szegények és az elesettek védelmében, de a világ egyik legszegényebb városában, a bolíviai Santa Cruzban tartott beszéde kifejezetten autentikus volt. A misén több ezer, különböző etnikumokhoz tartozó bolíviai őslakos, így Evo Morales államfő is részt vett.
A szeptemberben az Egyesült Államokba látogató pápát már több amerikai politikus is kritizálta kapitalizmus ellenes kirohanásai miatt. A pápa többször is erősen kritizálta az IMF-et és a fejlődő országok segélypolitikáját is.
Semmilyen hatalomnak nincs joga ahhoz, hogy korlátozza az emberek szuverenitását. Amikor ez történik, akkor a gyarmatosítás új formáit láthatjuk, amely súlyosan sérti a béke és az igazságosság lehetőségét
– mondta a pápa.
„Az új gyarmatosításnak különböző arcai vannak: vállalatok, hitelintézetek, bizonyos szabadkereskedelmi szerződések és a különböző megszorító intézkedések során mindig a munkások és a szegények húzzák össze a nadrágszíjat” – mondta.
A görög válság kapcsán Ferenc pápa kifejezetten kérte az európai vezetőket, hogy vegyék figyelembe az emberi méltóságot.
A pápa hosszan kért bocsánatot a katolikus egyház bűneiért. "Voltak bűnök, és sok volt belőlük. De sosem kértünk bocsánatot, ezért kérek most megbocsátást. De ahol bűnök történtek, volt bőségesen kegyelem is azok részéről, akik az őslakosok védelmére keltek" - hangoztatta a pápa.
Az ünneplő tömeg hatalmas tapsviharban tört ki, amikor Ferenc a beszéde végén felvett egy sárga bányászsisakot. A katolikus egyházfő elmondta, hogy szerinte mindenkinek morális felelőssége, hogy segítsen a szegényeken és a gazdagok nem kívánhatják, hogy ők csakúgy eltűnjenek.
A pápa egyébként a Reuters szerint némileg zavartnak tűnt, amikor Evo Morales bolíviai elnök átnyújtotta neki ajándékát: egy fából készült sarló-kalapácsot, amelyen a keresztre feszített Jézus pihen.