Problémássá válik a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után, mondta Botos Katalin közgazdász a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének tanulmányára reagálva. A szakember szerint a nyugdíjasok aránya nőni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúak.
Ha befolyó és a kifolyó pénz között ilyen nagy a különbség, mint most, alapvetően két megoldás van - mondta Botos Katalin. A járulékok növelése nem járható út, mert így versenyképtelenné válnak a cégek, csökken a gazdaságba beáramló tőke; a másik lehetőség a juttatások csökkentése, ami vagy az alapnyugdíj mérséklésével, vagy a nyugdíjkorhatár növelésével érhető el, hogy hosszabb ideig érkezzenek a befizetések a rendszerbe.
Mély gyökerű a probléma, a megoldást a társadalom szemléletének változtatásával kell kezelni: egyre későbbre tolódik a családalapítás, de a társadalom rá fog jönni, a nagy család nem teher, hanem lehetőség - vélekedett Botos Katalin.
A KSH kutatóintézetének tanulmánya szerint 2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.
A tanulmány szerint az unió népességének lélekszáma a 2014-es 506,8 millióról 399,2 millióra esne 2080-ra. Nemzetközi vándorlás nélkül az EU-28 országai közül 25 országban a jelenleginél alacsonyabb lenne a népességszám.
A legnagyobb mértékű visszaesés Portugália, Németország, Görögország, Spanyolország és Olaszország népességét érintené,
35 és 40 százalék közötti népességszám-csökkenéssel.
Természetes szaporodást, vagyis a
jelenleginél valamivel magasabb népességszámot csak Írország, Franciaország és az Egyesült Királyság népessége érne el,
de viszonylag kismértékű lenne a vándorlás nélküli népességszám-csökkenés Svédországban, Dániában és Belgiumban is.
A KSH prognózisa szerint
Magyarország népessége a jelenleginél közel 30 százalékkal lenne kevesebb, és 7 millió fő alá esne 2080-ra.