A sportközgazdász elmondása szerint mintegy 11 ezer adatot zúdított az érdeklődőkre a 2015-ös tanulmány bemutatásakor – a kutatás a tavalyi évet, valamint a 2014-15-ös bajnoki idényt veszi górcső alá. Muszbek Mihály szerint
a magyar labdarúgásban megtörtént a pozitív irányváltás,
de a tavalyi, illetve a 2014-15-ös bajnoki idény adatai nem tükrözik ezt, mert összességében az OTP Bank Liga sportvállalkozásainak gazdasági folyamatai változatlanul rossz irányba mennek.
A sporteredményeket tekintve a felnőtt válogatott jó, az utánpótlás-válogatottak és az OTP Bank Liga csapatai gyenge közepes, míg a kupacsapatok gyatra évet zártak, összegzett a sportközgazdász.
Dárdai Pál személye a magyar válogatott élén fontosabb, mint maga az egész MLSZ-elnökség,
mondta Muszbek Mihály. Szerinte a válogatott tudása nem változott sokat az elmúlt évben, de a hozzáállása jelentősen javult. Az utánpótlásban szerinte továbbra is ködösítés van, és az rossz úton jár.
Az élvonalbeli klubok az elmúlt három évben jelentősen veszteségesek voltak,
a 2014-es évet 3,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az NB I-es klubok.
A mérlegek szerint 2014 végére összesen 9,7 milliárd forint tartozást halmoztak fel, mondta a sportközgazdász, hozzátéve, hogy többnyire a saját tulajdonosaik felé adósodtak el a csapatok, így a közvetlen csődveszély csökkent.
Tavaly öt klub – a Honvéd, a Nyíregyháza, a Kecskemét, a DVTK és a Ferencváros – volt nyereséges, de közülük két csapat (a Honvéd és a Ferencváros) eredményében olyan mértékű piaci bevétel is szerepelt, amelyek nélkül mindkét klub veszteséges lett volna. A legnagyobb veszteséget az Újpest érte el, 1,08 milliárd forintot.
A sportközgazdász szerint a magyar foci továbbra is adós a nemzetközi szintű, exportképes labdarúgók kinevelésével, míg
az NB I változatlanul nagy részben a levezető, alacsony képességű idegenlégiósok gyűjtőhelye.
Az mindenesetre egy pozitív adat, hogy a klubok nagyobb értékben adtak el játékost külföldre, mint amennyiért vásároltak (+7,15 millió euró).
Hat év alatt a kétharmadára csökkent a játékosok száma az élvonalban, míg az átlagéletkor egyetlen év alatt két esztendővel nőtt.
Úgy tűnik, mintha eltűntek volna a fiatalok az NB I-ből.
Az idegenlégiósok száma ugyan csökkent, de arányuk nőtt: már minden harmadik játékos külföldi. Egyetlen év alatt közel 30 millió euróval (körülbelül 9 milliárd forinttal) csökkent a teljes játékosállomány értéke.
A magyar klubok piaci értéke összehasonlíthatatlan a legnagyobbakéval a Forbes becslése alapján: amíg a Real Madridot 3 milliárd euróra taksálják, addig a legmagasabb értékű magyar csapatot, a Ferencvárost csupán 0,02 milliárd euróra – a különbség 150-szeres. A játékoskeret értékét nézve sem sokkal jobb a helyzet: itt szintén a Real Madrid a piacvezető 710,8 millió euróval, míg a Videoton keretének összértéke 12,4 millió euró – a különbség itt 57-szeres.
A 2014-15-ös bajnoki idényben összesen 602 ezer nézőt vonzott az NB I – az előző idényhez képest 117 ezerrel csökkent a nézőszám. A mérkőzésenkénti átlagos nézőszám közel félezerrel, 2510 főre csökkent. Negyven évvel ezelőtt, a 70-es években még volt olyan idény, amikor átlagosan több mint 10 ezren jártak meccsre.
Ha a stadionok kihasználtságát nézzük, akkor sem rózsásabb a helyzet. A tanulmány szerint a 16 NB I-es klub összesen 178 ezer főt képes befogadni a stadionjaiba, ez pedig az átlagos hazai nézőszámokkal összehasonítva 22,7 százalékos kihasználtságot jelent – azaz
a lelátókon átlagosan minden ötödik széken ül szurkoló.
Ugyanakkor amellett nem mehetünk el szó nélkül, hogy a klubok a bérleteseket és a páhollyal rendelkező szurkolókat megjelent nézőkként könyvelik el – tehát a valós nézőszám még a fentieknél is kevesebb.
Harmincezer forintba kerül egy Fradi-drukker
A klubok beszámolóira és az átlagos nézőszámokra támaszkodva egy korábbi cikkünkben megpróbáltuk megbecsülni, hogy a csapatok mennyit is költhetnek nézőnként. A legdrágább nézői az MTK-nak lehettek, míg a legolcsóbban a Nyíregyháza gyűjtögethette a pontokat.A tanulmányból az is kiderül, hogy ha a csapatok mérlegében szereplő jegybevételt (731 millió forint) összevetjük a nézőszámmal, akkor
egy átlagos NB I-es mérkőzésre 1200 forintba kerül a jegy.
További érdekesség, hogy a Ferencváros és a Debrecen páholyainak értékesítéséből származó bevételek adják a teljes jegybevétel közel negyedét (24 százalék).
Az OTP Bank Liga csapatai összesen 16,5 milliárd forintos bevételt értek el 2014-ben, ugyanakkor Muszbek Mihály számításai szerint ebből csak 9 milliárd forint volt az üzleti bevétel, azaz
a klubok összes bevételének alig több, mint a fele, 55 százaléka volt piaci alapú.
Ha az UEFA által szorgalmazott pénzügyi fair playnek meg akarnának felelni a magyar klubok, akkor a jelenlegi 20,4 milliárd helyett csak 9,4 milliárd forintot költhetnének.
A Sportgazdasági Nagyító összegzése szerint a magyar labdarúgás előrelépett többek között:
Ugyanakkor sportgazdasági értelemben, jövedelmezőségben nem jutottunk előrébb, ahogy a fogyasztói piac (nézők, hirdetők) kiszolgálásában sem. Muszbek Mihály szerint
a magyar foci az elmúlt évben sportszakmailag, eredményesség terén visszaesett,
ahogy a sportág imázsa is veszített a népszerűségéből.
Az Origo is megírta, hogy a költségvetésből százmilliók mennek olyan focicsapatokra a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül, amelyek nem tudták teljesíteni az első osztályhoz szükséges elvárásokat, míg egy korábbi cikkünkben szereplő becslés szerint az állam legalább 250 milliárd forintot ölt a fociba az elmúlt öt évben.