Az egygyermekes családok körében is több a szegény, mint egy évvel korábban. Csak a nagycsaládosok helyzete javult érdemben – derül ki a Magyar Nemzet által idézett KSH-tanulmányból.
Az adatok azt mutatják, hogy az egy- és kétgyermekesek gyermekenkénti 10 ezer forintos adókedvezménye nem hozott áttörést; az alanyi jogon járó juttatások több éve tartó befagyasztása oda vezet, hogy a munka nélküli családok gyermekei egyre mélyebb szegénységbe csúsznak.
A fix összegű, alanyi jogon járó juttatások összege 2014-ben sem változott, ami szintén a legszegényebb, munka nélküli családok gyermekeit sújtja. A gyermekgondozási segély és a három vagy annál több kiskorú gyermek nevelése után járó gyermeknevelési támogatás a legkisebb öregségi nyugdíjhoz kötődik, ennek 28 500 forintos összege pedig 2008 óta nem emelkedett.
A családi pótlék összegét már 10 éve nem emelték.
2011-ben vezették be a családi adókedvezményt, ami gyermekenként az egy- és kétgyermekes családok esetében 10 ezer forintot, a három vagy annál több gyermeket nevelők esetében pedig 33 ezer forintot hagy a családok zsebében.
Tavaly óta a kedvezmény a személyi jövedelemadó mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék terhére is érvényesíthető. Az adókedvezmény hatása a legalább három gyermeket nevelőknél volt érezhető, az egy- és kétgyermekesek esetében nem – írja a lap.
A 10 ezer forintos kedvezmény évről évre egyre kevesebbet ér a szegénység elleni harcban.
A nagycsaládosok helyzete ugyanakkor egyre jobb. Tavaly a három- vagy többgyermekesek reálbére 15 százalékkal nőtt, miközben havi nettó 202 ezer forintos keresetük az egy évvel korábbi 28 ezer helyett már több mint 49 ezer forinttal haladta meg a gyermektelenekét.