Gyakori, főleg nyáron, hogy a vidéki utakon vaddal ütköznek a személy- vagy teherautók, ezt a fajta kárt külön kell választani a mezőgazdasági, az erdei, valamint a belterületi vadkártól - mondta a Magyar Nemzetnek Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke.
Nyugat-Európában mindenütt bevett gyakorlat, hogy köthető biztosítás vadkárra, van, ahol ezt a kötelező felelősségbiztosításba építették be.
Az OMVK szándéka az, hogy Magyarországon is bevezessék ezt a biztosítási formát, mivel jelenleg csak az egyik nagyobb társaság kínál ilyen lehetőséget.
A vadkárra vonatkozó biztosítást akár a casco részeként is nyújthatják, de ha az ügyfél nem köt ilyet, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében szerződhessen vadütközésre is - nyilatkozta az OMVK elnöke. A lap értesülése szerint az állam nyitott erre a javaslatra.
Ha megtörténik a baj és nem sikerül az ütközést elkerülnünk, szükséges a rendőrséget értesíteni. A hatóság értesíteni fogja a területileg illetékes vadásztársaságot, illetve rögzíti a baleset összes körülményét és a keletkezett károkat is. Ennek a felelősség megállapítása és a kártérítés szempontjából lehet szerepe, mondta a témában korábban az Origónak Tar Luca, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A köztudatban elterjedt az, hogy amennyiben volt vadveszélyt jelző tábla, a gépjármű vezetőjének kell a károkat megtéríteni, ha pedig nem volt, a vadászatra jogosultnak van kártérítési kötelezettsége.Ennek a gyakorlat többnyire meg is felel, azonban a jogszabály ezt nem mondja ki, csak felsorolja azokat az intézkedéseket, melyeket a vadásztársaságnak meg kell tenni a vadkár megelőzése érdekében.
A vadászati törvény kimondja, hogy
a vad az állam tulajdona, azonban abban a pillanatban, amint elpusztul, a vadászatra jogosult tulajdonává válik.
Semmiképpen sem jogszerű tehát a vad elvitele és felhasználása, hiszen az a jogszabályok értelmében megvalósítja a lopás bűncselekményét.
Fontos tudni azt is, hogy vadkár esetén – bármiből ered is az – 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kárigényt a vadásztársaság felé lejelentsük. Ha ezután 8 napon belül nem sikerül egyezségre jutnunk a kártérítésről és annak mértékéről, a bírósági eljáráson kívül lehetőség van a baleset helye szerint területileg illetékes jegyzőtől segítséget kérni, aki szintén 8 napon belül kérheti kárbecslési eljárás lefolytatását, mely az egyezség létrehozására irányul.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, bírósági eljárás keretében születik döntés a kárviselésről és annak mértékéről, mondta a jogász.