Kegyetlen héten vannak túl a világ tőzsdéi. A New York-i S&P 500-as index a hét első napjához képest 5,3 százalékot csökkent péntekre, Európában a frankfurti DAX-30 majdnem kilenc százalékos mínuszt hozott össze, a fő hongkongi mutató pedig hét százalék körüli veszteséget produkált.
A nehézségeket jól mutatja, hogy a befektetők a legmenőbb részvényeket is adni kezdték. Amerikában "Fab Five-nak", azaz fantasztikus ötösnek hívják a legjobban prosperáló techcégek papírjait, azaz a Google, a Facebook, az Apple, az Amazon és a Netflix részvényeiből álló csoportot.
Nos, ezek a cégek az utolsó két kereskedési napon összesen 97 milliárd dollárt (27 ezermilliárd forint) veszítettek értékükből, ami a technológiai cégek részvényeit összegző Nasdaq indexet hét százalékos zuhanásba taszította.
Ennyi idő alatt ekkora csökkenést nem látott a mutató 2008, a válság éve óta.
A New York Times publicistája fel is tette a jogos kérdést: a piacokon pánik lett úrrá, vagy csupán normális méretű korrekcióról van szó? Gyorsan válaszol is: az utóbbiról, tehát az elmúlt hetek csökkenése teljesen hétköznapi folyamatok eredménye.
Ha egy lépéssel távolabbról figyeljük a folyamatokat, azt látjuk, hogy ami történt, nem katasztrófa
- állítja Neil Irwin, aki szerint annak, hogy a globális részvénypiacokról megint eltűnt 3,3 ezermilliárd dollár (900 ezermilliárd forint), még örülhetünk is. Szerinte ami történt nem más, mint
a korábban egyre csak fúvódó piaci buborékok lassú eresztése.
A piaci elemzők rengeteg okot fel tudnak sorolni, hogy mire vezethető vissza a tőzsdeindexek zuhanása - írja. Az egyik az olajárak csökkenése - a héten már negyven dollárnál kevesebb pénzt is adtak egy hordó nyersolajért a világpiacon, ami 2009 óta nem fordult elő. A kínából érkező adatok továbbra is azt mutatják, hogy az ottani gazdaság növekedése akadozik. A feltörekvő piacokon tapasztalható hitelezési problémákat érdemes még megemlíteni.
Az elemző megemlíti, hogy a 2009 közepétől 2014 közepéig tartó időszakban a tőzséken forgó papírok árai sokkal gyorsabban növekedett, mint mondjuk a GDP-adatok, a cégek profitja, vagy "szinte bármi, amit fundamentumnak, a növekedés alapjának tekinthetünk". Ha ránézünk a grafikonra, ez a növekedés valóban látványos.
Irwin szerint ezért sem véletlen, hogy a befektetők a tőzsdék felé fordultak, annak minden kockázata ellenére. "2012 júliusában egy 100 dolláros tőzsdei befektetés évi hét dollár hasznot hozott. Ugyanez a pénz ugyanennyi idő alatt 10 éves lejáratú amerikai kincstárjegybe téve csak 1,55 fialt" - fejti ki az elemző, hogy miért érte meg tőzsdézni az elmúlt években.
Ami a jelenlegi számokat illeti - különösen az elmúlt hét zuhanása után -, a helyzet a következő: 100 dollárhoz 5,59-et rak a tőzsde, míg a kötvény 2,08 dollárt fial. Irwin szerint is jól látszik, hogy a vállalt kockázat egyre kevésbé áll arányban az elérhető haszonnal.
A New York Times elemzője cikkében idéz egy brókert is, aki szerint
2015 lehet az első év a válság kezdete óta, amikor a reálgazdaság teljesítménye túlszárnyalja a pénzügyi gazdaság mutatóit.
Irwin szerint nagy kérdés, hogy a legutóbbi zuhanást előidéző jelenségek - az olajár zuhanása, a feltörekvő piacok bajai - hogyan változnak a közeljövőben. Hozzáteszi ugyanakkor azt is: nem tiszta, hogy ezek a gondok miként lehetnek hatással az amerikai tőzsdékre.
"Emlékezzünk, hogy amikor 1997-ben és 1998-ban a feltörekvő piacok válsága keresztülsuhant Ázsia nagy részén és Oroszországon, a rákövetkező évben, 1999-ben Amerika gazdasága óriásit nőtt" - írja.
Irwin ad egy jótanácsot is a mostani veszteségeik miatt aggódó befektetőknek: "érdemes egy nagy levegőt venni, és elgondolkodni azon, hogy ha hat százalékos veszteség miatt pánikolunk, akkor talán bele sem kellett volna kezdeni a tőzsdei befektetésekbe".