A bank augusztus 3-án jelentette be, hogy jelzálogbankot alapít Magyarországon; ezzel az MNB közelmúltban megjelent rendeletére, valamint a forintosítás utáni mérlegszerkezetre reagál.
Az MKB Bank is elhatározta jelzálogbank alapítását. A bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám ugyancsak augusztus elején az MTI-nek úgy nyilatkozott: stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal történő együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes, azaz önálló alapítást sem. Egyelőre keresik a legjobb megoldást, de hamarosan megszületik a döntés - jelentette ki az elnök-vezérigazgató.
A Budapest Bank, a CIB Bank és a K&H Bank korábban úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy még nem döntött a kérdésben, vagy pedig más megoldásban gondolkodik.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére augusztus 10-én azt mondta: a jelzálog-finanszírozással kapcsolatos új, jegybanki szabályozás hatására a magyar piacon eddig meglévő 3 szereplő mellett új jelzálogbankok megjelenése várható. Hozzátette: a bankok tevékenységi köre és tulajdonosi háttere mellett - melyek alapvetően befolyásolják a döntést - a piac mérete is megadja, hogy nagyjából hány szereplővel működhet hatékonyan a jelzálog-finanszírozás a bankszektor szintjén.
A bankszövetség főtitkára rámutatott:
"rövidtávon 5-6 jelzálogintézménnyel számolunk, amelyek közül bizonyosan lesznek olyanok, amelyek a kisebb bankokat is kiszolgálják ezen a területen, a folyamat már beindult, és ez a versenyhelyzet erősödéséhez vezet majd".
Magyarországon jelenleg eddig három nagy pénzintézet jelzálogbankja volt jelen a piacon: az OTP Jelzálogbank, az Unicredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank.
Az MNB rendelete előírja, hogy minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles 2016. október 1-jétől hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni.