Ma már Budapestet is elérte az a pánikhangulat, ami a világ tőzsdéit múlt hét csütörtök óta nyomasztja. A Budapesti Értéktőzsde BUX indexe délutánra már nem volt messze a hét százalékos mínusztól sem, a MOL-részvényekért majdnem nyolc százalékkal adtak kevesebbet mint múlt hét szerdán, az OTP kis híján hét százalékos mínuszt hozott össze, a Richter hat, a Magyar Telekom négy százalék körüli esést produkált.
Nyugat-Európában is rosszabb lett a helyzet délutánra, a nap közbeni két százalék környéki mínuszok fél négy körülre 4 százalékra híztak.
Ahogy délelőtt is írtuk, a kínai gazdaság zavarai hatnak a nyugati tőzsdékre. Az ország központi bankja a közelmúltban többször is leértékelte a jüant azután, hogy 8,3 százalékkal zuhant a kínai export. A kormány az olcsó jüannal erősítené a kivitelt, mert ha az export tovább csökken, veszélybe kerül az idei évre kitűzött hét százalékos gazdasági növekedés. A leértékelés - és ezzel a gazdaság növekedési ütemével kapcsolatos aggodalmak "hivatalos" beismerése - szinte azonnal csökkenést okozott a világ tőzsdéin, ennek a folyamatnak az eredménye a mostani eladási hullám.
A legújabb pánik közvetlen kiváltó oka egyébként az volt, hogy hétfőn a kínai tőzsde is nagyot zuhant.
Az egyik legfontosabb mutató, a Sanghai Composite kis híján kilenc százalékot esett egyetlen nap alatt.
Ahogy a pánikhangulatot a kínai gazdaságból érkező hírek okozták a nyugati tőzsdéken, úgy a megoldás kulcsa is a távol-keleti ország gazdaságát irányító hivatalok kezében van - mondták a Bloombergnek a világ vezető bankházainak elemzői.
Újra bizalmat kell ébreszteniük a piac szereplőiben"
- mondta a hírügynökségnek Rob Carnell, az ING Bank vezető londoni elemzője. Hozzátette viszont, hogy a gazdaság irányítóinak - mindenekelőtt a válságot kirobbantó jegybanknak is - nagyon óvatosan kell beavatkozniuk. "Valami nagy, látványos dolgot kell csinálniuk, amiről a piac el is hiszi, hogy lesz hatása. Ha ez a hatás viszont elmarad, még sebezhetőbbnek tűnnek majd a piaci szereplők szemében" - fejtette ki az elemző.
A kínaiaknak van is mihez nyúlniuk. A jegybanki készpénztartalék eléri a 25 ezermilliárd jüant.
Ez négyezer milliárd dollár, az éves magyar GDP negyvenszerese.
Ezen kívül a jegybanki alapkamat is viszonylag magas, 4,85 százalékon áll. Összehasonlításul: a magyar irányadó kamat 1,35 százalék, az amerikai központi bank által meghatározott irányadó ráta hét éve 0 és 0,25 százalék között mozog.
A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok szerint egy alapkamat-csökkentés valószínűleg megnyugtatná a nemzetközi piacokat. Van viszont, aki azt mondja, hogy Kína pénzügyi rendszere miatt egy ilyen lépés újabb problémákat generálna az ország gazdaságában.
Egy jelentős kamatcsökkentés tőkekiáramlást okozna az amúgy nagy hitelállománnyal rendelkező bankoknál. (Ha alacsony a kamat, a betétesek kiveszik a bankokból a pénzüket, hogy jobban megtérülő befektetésekbe rakják.)
Stephen Jen, a londoni SLJ Macro partners befektetési alap vezetője szerint a kamatcsökkentés eszközétől nem véletlenül tartózkodott az utóbbi időben is a központi pénzintézet: "az olcsóbbá váló hitelek miatt tovább nőhet a vállalatok, magánszemélyek eladósodottsága, ami csak újabb válságokat generálna a jövőben" - mondta. A McKinsey Global Institute szerint egyébként az adósság mértékét illetően van is mitől tartaniuk a kínai gazdaság irányítóinak. Legutóbbi elemzésükben úgy becsülik, hogy a tartozások mértéke már elérte a teljes GDP 282 százalékát.