Jelentősen javulhat a magyar államadósság szerkezete

Thousands of large, old Hungarian banknotes are processed at a logistics center at the Central Bank of Hungary in Budapest on February 9, 2012. Hungary's central bank is pulping wads of old notes into briquettes to help heat needy humanitarian organizations, a gesture that has warmed many bodies and hearts amid a deadly cold snap. The central bank has been converting unusable notes into briquettes for the past four years. It takes about 5 million forints (17,000 euros) to make a single one-kilogram briquette. The notes are cut into pieces of 1 to 5 millimeters and then the paper is compressed without any chemicals being added. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Az év eleji 37-ről 32 százalékra csökkenhet idén a magyar államadósság devizaaránya, a reális távlati cél pedig a 25 százalék elérése - mondta  Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a portfolio.hu-nak.

Külföldiek kezdik kiszórni a magyar állampapírokat

A kedden megjelent interjúban Barcza György kifejtette, hogy 500 milliárd forinttal csökkent a külföldi állomány év eleje óta (ez nagyobb részben a hazánk megmentője néven aposztrofált Franklin Templeton alapkezelő eladásainak köszönhető). Hozzátette, hogy a 8000 milliárd forintnyi devizaadósságot nem lehet egyik évről a másikra megszüntetni, így idén nagyjából 32 százalékra csökkenhet, 2018-ig pedig a "reális cél" az, hogy 25 százalék alá kerüljön ez az arány.

Egyre nagyobb finanszírozó a lakosság

Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a 2016-os devizalejárat összege 5,5 milliárd euróról 4,6 milliárd euróra csökken. Komoly mennyiségű többletet "hozott össze" az ország forintkibocsátásból, elsősorban a lakosságnak kínált papíroknak köszönhetően.

Ezekből csaknem 400 milliárd forinttal többet tudtak bevonni fél év alatt, míg az államkötvényekből több mint 80 milliárd forinttal lett több a tervezettnél. A ráemelésekkel az elmúlt két kötvényaukción csaknem plusz 80 milliárd forint folyt be, bár eközben a diszkontkincstárjegyek kibocsátását jelentősen, 140 milliárd forinttal csökkentették - fejtette ki Barcza György.

Kiemelte: mindez 360 milliárdos többletet eredményez, ami majdnem 1,2 milliárd eurót jelent. "Lényegében ez az az összeg, amit fel tudunk használni még az idén előtörlesztésre" - mondta.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója Fotó: Hajdú D. András [origo]

Előtörlesztések jöhetnek

Barcza György szerint fontos, hogy két lehetősége is van Magyarországnak: a hiteleknél az átvállalt önkormányzati hitelek és a devizában meglévő Európai Beruházási Banki (EIB) hitelek jönnek szóba, míg az állampapíroknál az euró- és dollárkötvények visszavásárlása. Ha az év végéig tovább nő a többletforrásunk, akkor még több devizaadósságot tudunk előtörleszteni - jelezte.

Barcza György szerint az előtörlesztés nem befolyásolja az adósságrátát, mert többlet forintkibocsátásból valósul meg. A bruttó adósságszámot tehát nem változtatja meg, de a szerkezetét már igen - tette hozzá. Szólt arról is, hogy az ÁKK szerint is reális a költségvetési törvényben 75,2 százalékos adósságráta idén év végére.

Egy esetleges devizakötvény kibocsátásról Barcza György azt mondta: "mi mindig is azt mondtuk, hogy ez lehetséges", de hogy milyen körülmények között, azt "nem kell előre eldöntenünk, a devizakötvény-kibocsátás annyira sok mindentől függ, hogy ezt elég lesz majd 2016-ban megnéznünk".