Tizenöt fiókját már bezárta, újabb 280-at pedig a közeljövőben tervez megszüntetni Oroszországban az Alfa Bank, amelynek tulajdonosa az ország második leggazdagabb embere, Mihail Fridman milliárdos. A leépítés oka az, hogy nem fizetnek az adósok: egyre több fogyasztási hitel dől be, a tévére, mosógépre felvett kölcsönöket újabban nem törlesztik az oroszok - írja a Bloomberg.
A folyamat ismerős lehet Magyarországról is: a hitelesek egy része klasszikus adósságspirálba került. Az Alfa Bank lakossági üzletágának vezetője, Mihail Povaly nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy manapság a tartozók negyede öt vagy több hitelt is próbál egyszerre törleszteni, míg két évvel ezelőtt csak 20 százalék volt azok aránya, akiknek háromnál több kölcsönük volt. Oroszországban sem ritka, hogy valaki egy korábban felvett hitelt már nem tud fizetni, ezért a törlesztésre újabb hitelt vesz fel.
A másik nagy magánbank, a VTB egyik vezetője nemrég azt mondta, hogy a következő években az orosz lakosság körülbelül öt százaléka lesz majd fizetésképtelen.
Az Alfa nem az első, amelyik ügyfélszolgálatokat, bankfiókokat zár be. Korábban az Orient Express Banknál és a Home Credit & Finance Banknál döntöttek úgy, hogy százával zárják be a lakossági hiteleket értékesítő irodákat.
Az Alfánál arra számítanak, hogy hitelállományuk 20 százalékot csökken majd idén, mivel kevesebb hitelkérelmet bírálnak majd el pozitívan ebben az évben. Mihail Povaly azt mondta, hogy csak a havi 250 ezer rubelnél (kicsivel több mint egymillió forint) többet keresőknek jár majd hitel. Ők nincsenek sokan: a munkavállalói korban lévő lakosság 2 százalékának jövedelme éri el ezt a szintet.
A fizetésképtelenség és a gazdasági növekedés alakulása között több összefüggés is van. A fedezet nélküli, fogyasztásra használható hitelek azután terjedtek el Oroszországban, hogy a globális pénzügyi válság miatt visszaeső gazdaságba a fogyasztás felpörgetésével igyekezett életet lehelni a kormányzat.
Oroszországot viszont 2014 tavasza óta gazdasági szankciók sújtják a Krím-félsziget elfoglalása és a kelet-ukrajnai eseményekben játszott szerepe miatt, a szankciók pedig újabb gazdasági visszaeséshez vezettek. Az elemzők nemrég csak azon tudtak meglepődni, hogy a várt 4,8 százalékos zsugorodás helyett csak 4,2 százalékkal csökkent a hazai össztermék (GDP).
A gazdaság lassulása önmagában is elég problémát jelent a bankoknak a világ minden országában, 2014 végén viszont még a rubel is összeomlott, így az ország jegybankja kénytelen volt emelni az alapkamaton. Mivel a hitelfelvevőket védő törvények nem engedik a bankoknak, hogy a jegybanki alapkamat-emelésekre azonnal a hitelkamatok emelésével reagáljanak, a bankok gyakorlatilag maguk fizették egy ideig kamatok közötti különbségből adódó költségeket.
Az idei év eleje óta többször is vágott kamatot a jegybank, de a hitelek még így is körülbelül három százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor.
A központi bank adatai szerint a legalább egy napos törlesztési késedelemben lévő ügyfelek aránya 7,5 százalék volt június végén, míg év elején még csak a hitelfelvevők 5,9 százalékának volt hátraléka.