Nem jellemző, de néhányan fennakadnak a különböző vizsgálatokon, és áram szabálytalan vételezésén, azaz áramlopáson érik a trükköző fogyasztókat.
Galambos Lajost, vagy ahogy mindenki ismeri, Lagzi Lajcsit egy áramlopással kapcsolatos vesztegetési ügy miatt vitték el a rendőrök. Ügyvédje azt állítja ártatlan, csupán egy személyes konfliktus miatt fajultak el az események.
Kevesen lopnak, de ők sokat,
derült ki Boros Norbert, az Elmű-Émász szóvivője szavaiból. Mint az Origónak elmondta, ez ugyanolyan bűncselekmény, mint bármilyen más lopás.
Az áramlopás többnyire egy gazdaságilag jól meghatározható réteget érint a szóvivő szerint:
a legtöbbször ott fordul elő, ahol a villanyt vállalkozási céllal használják.
Nem megbántva a pizzériákat, vagy gyrososokat, de közülük többen is lebuktak már. A szakértő szerint van egy „szociális ága” is az áramlopásoknak, ez jellemzően Kelet-Magyarországot érinti, azonban mégsem ez az ág az, ami igazán erős. Ha magánszemély a fogyasztó, akkor inkább a nagyobb családi házaknál, nagyobb lakásoknál szokott előfordulni, ugyanis ahol van egy szauna, vagy egy szolárium, ott már jelentősebb villanyszámláról beszélhetünk.
Az áramszolgáltatóknál statisztikai alapon is vizsgálják a fogyasztást, és az igen meglepő és feltűnő, ha valakinek a villanyszámlája havi 150 ezer forintról hirtelen lecsökken.
Általában nem ütvefúróval esnek neki a mérőórának, és az sem elterjedt, hogy megverik a díjbeszedőt.”
A szóvivő szerint sokkal inkább arra kell gondolni, hogy kifinomult rendszerekkel, vagy egy trükkös beavatkozással oldják meg az áram szabálytalan vételezését. Az interneten 100 ezer forintos nagyságrendű összegekért kínálják magukat különféle vállalkozók, akik segítenek energiatakarékossá tenni a családi házat, a lakást, vagy nemes egyszerűséggel magát a mérőórát. Mint a szóvivő elmondta, ezek a vállalkozások úgy hirdetik magukat, hogy a villanyszámlát különféle eszközeikkel legálisan csökkentik – ez persze nem igaz.
Az ilyen vállalkozók
Ezek komoly beavatkozások Boros Norbert szerint, ráadásul nem is olcsók. Tehát
nem azokra a fogyasztókra kell gondolni, akiknek a villanyszámlája pár ezer forint,
mert nekik ezek a megoldások gazdaságilag nem is érik meg.
Jogilag az az érdekes kérdés a szóvivő szerint, hogy ha egy vállalkozó azt ajánlja, hogy átalakítja a háztartását úgymond energiatakarékossá, az minek minősül. Ugyanis a magyar jogfelfogás szerint, ha ilyesmire ajánlkozik valaki, az még nem valósít meg bűncselekményt. A szakértő szerint ezek általában olyan vállalkozások, amelyek egy ingyenes emailcím mögé bújnak, eldobható mobiltelefont használnak – tehát szinte lehetetlen megtalálni őket.
Aki ilyen energiatakarékosnak mondott rendszerrel lebukik, ugyan a bűncselekményt nem feltétlenül az ügyfél követi el, de mivel ezt a beavatkozást nála végezték el, szabálytalanul vételezte áramot, így
a valós fogyasztást utólag ki kell fizetnie.
Ehhez hozzájön még a késedelmes fizetés miatti összeg, a kötbér, valamint egy átalány kártérítés a berendezés rongálása miatt. Ez egyben jelentős összeg lehet, amelyet polgári perben hajtanak be a fogyasztón.
Boros Norbert szerint a legtöbb esetben a vétkesek habozás nélkül fizetnek, hiszen tudják, hogy miről van szó. Ha azonban tagadják az áramlopás tényét, illetve nem akarnak fizetni, akkor ezt egy peres eljárás követi. A szóvivő szerint
„az viszonylag ritka, hogy rendőr vigye el az ügyfelet”.