A felcsúti Puskás Akadémia csapatai – az NB I-től egészen az U14-ig – összesen 236 mérkőzést játszottak, ezek közül 140-et meg is nyertek. Összesen 447 pontot gyűjtöttek az idény során – az U18-as, az U17-es és az U15-ös csapat bajnoki címnek is örülhetett a szezon végén.
Egyetlen bajnoki pontra 5 millió forint taotámogatás jutott Felcsúton,
míg egyetlen győzelemre 16 millió forint.
Mi is az a tao?
A sporttörvény, valamint a társasági adóról (tao) és az osztalékról szóló törvény 2011-es módosítása a korábbiaknál jóval nagyobb pluszforrások bevonását tette lehetővé a látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) számára. A klubok az adott évi sportfejlesztési programjukra nyújthatnak be támogatási igényt, amelyről a szakszövetségek döntenek, és hagyják jóvá. Azok a vállalkozások, amelyek élnek a lehetőséggel – a tao legfeljebb 70 százaléka erejéig –, társaságiadó-kedvezményt, továbbá – kisebb mértékű – adóalap-kedvezményt is kapnak. A cégeknek tehát – némi leegyszerűsítéssel – nem kell befizetniük adóként azt az összeget, amit taotámogatásként a kluboknak adnak.A felcsúti milliókkal szemben tizedannyi támogatáshoz (236 millió és 206 millió forint) jutó MTK-nál és Honvédnál egyetlen pontra 514 ezer és 457 ezer forint támogatás jött ki. Pedig eredményességben mindkét klub felveszi a versenyt a Puskás Akadémiával: az MTK korosztályos csapatai egy bajnoki címet hoztak össze – legrosszabbul teljesítő csapatuk is negyedik lett –, míg a Honvéd két elsőségnek örülhetett.
Az Újpest több mint félmilliárd forintot kapott, így ott egyetlen bajnoki pontra 1,6 millió forint taopénz jutott. A vizsgált csapatok közül a taotámogatások alapján a legolcsóbb győzelmeket a DVSC szállította: szemben a 16 milliós felcsúti győzelmekkel, a lokisok mindössze 1,1 millióért szállították a három pontokat.
Az MLSZ honlapján elérhető 2014-es elfogadott támogatási igazolások jegyzéke szerint a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány összesen 2,25 milliárd forintnyi támogatást kapott tavaly. Az MLSZ határozata szerint
hagytak jóvá a felcsúti alapítványnak.
Az alapítvány decemberi sportfejlesztési programja szerint Felcsúton az U7-es korosztálytól az U21-ig összesen 579 gyerek használja a pályákat. Ez azt jelenti, hogy gyerekenként 3,89 millió forint támogatást kapott az alapítvány.
A Felcsút mellett 2014-ben nem panaszkodhattak a kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező más egyesületek sem: az Mfor.hu cikke szerint Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának, Kisvárdának tavaly még harmadosztályú klubja 135 milliót kapott a taopénzekből. Jelentős összeg folyt be a Tállai András NGM-államtitkárhoz hasonló módon köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club kasszájába is: a 2013-as 357 millió után tavaly 223 millió forint sportfejlesztési támogatásban részesültek.
Nagyon fontos és jó ötlet, ha a kormányzat támogatni kívánja a sportot, mondta az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász. Szerinte ezen belül is fontos és összességében jó dolog, hogy a gyereksport, az iskolai sport, bizonyos mértékben az egyesületi sport is kedvezményeket kap, de
az már nem biztos, hogy erre a tao a legmegfelelőbb eszköz.
2010 óta összesen már 9,047 milliárdot zsebelt be a felcsúti focialapítvány a taopénzekből, írta az Mfor.hu. Az öt éve bevezetett támogatási rendszer nyertese egyértelműen a felcsúti akadémia, hiszen a második legtöbb támogatást elnyerő Újpesti Torna Egylet csak 1,8 milliárd forintot kapott. A portál szerint a harmadik a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre közel 1,4 milliárd forintos taopénzzel.
Ez közpénz, de jogilag lehet ezen vitatkozni, mondta Dénes Ferenc. A kormány arra szokott hivatkozni, hogy ez nem költségvetési tétel, hiszen nincsen benne a büdzsében. A sportközgazdász szerint azonban így
mégiscsak valamilyen módon az adófizetők pénzéből vesznek el,
csoportosítanak át egy ilyen trükkös megoldással.
Hasonlóan vélekedett korábban Muszbek Mihály is: a sportközgazdász az Origónak azt mondta, hogy „az nem kérdés, hogy ez közpénz, de a célja helyes: a sportági fejlődés gyorsítása”.
Dénes Ferenc szerint sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lenne, ha ezeket a típusú célokat, amelyekre kormányzati pénzeket szánnak, közvetlen költségvetési támogatásból adná a kormány, mint például a stadionok esetében. „Ez sokféle ellentmondást szül: itt három szereplő – gazdasági, kormányzati és civil szféra – találkozik, és nem feltétlenül a legszerencsésebb kombinációban” – mondta Dénes Ferenc.
Súlyos állami százmilliók a megbukott focicsapatoknak
A Nemzeti Stadionfejlesztési Program nem feledkezik meg azokról a klubokról sem, amelyek nem kaptak NB I-es licencet az MLSZ-től a 2015-2016-os idényre: a költségvetésből százmilliók mennek olyan focicsapatokra, amelyek nem tudják teljesíteni az első osztályhoz szükséges elvárásokat.A szakértő szerint komoly probléma, hogy a magyar sport jelentős része – beleértve a hivatásos sportot is – a taotámogatásokra támaszkodva fejlesztené magát. Szerinte ez nem jó, mert az iskolai sporton kívül
az összes típusú sportszolgáltatásnak alapvetően a fogyasztókról kellene szólnia,
nem pedig arról, hogy az állam milyen mértékben támogatja. „Az egész magyar sportpolitikával az a baj, hogy nincs programba foglalva Magyarországon” – mondta Dénes Ferenc.
A szakképzést érintő kérdésekben nagyon kevés esetben gondolunk a kiemelt futballakadémiákra. Ezeknek profi centrumokként kellene működniük a sportközgazdász szerint, hiszen ez egy szolgáltatás: a hazai vagy a külföldi professzionális piacra képeznek embereket, és ebből bevételük van az akadémiáknak. Dénes Ferenc szerint az a furcsa helyzet állt elő, hogy
állami támogatás van egy olyan rendszerben, aminek a végén magánbevételek keletkeznek.
Arra hivatkozik a kormány, hogy ebből vannak adóbevételei a költségvetésnek. Igen, ahogy minden másból is.
A közgazdász szerint az nem dicsőség, hogy azt mondjuk, eladtunk játékost, azután pedig befizettük az adót, mert csak ekkor álltunk fel a rajtvonalhoz.
A Puskás Akadémia stadionját, a Pancho Arénát Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti háza mellé húzták föl. A stadion megnyitóján a Fidesz összes fontos embere és a magyar futball krémje is ott volt. Az elmúlt években jól ment az akadémiának, hiszen rengeteg támogatót szedett össze, azonban tavaly december óta a negyedük eltűnt: 2014 végén még 39 cég és 8 magánszemély volt felsorolva a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia támogatói között – legalábbis ez derül ki a PFLA korábbi honlapjáról.
Több mint fél évvel később az akadémiát már csak 30 cég és 7 magánszemély támogatja. 12 cég, valamint Demján Sándor – így a hozzá köthető TriGránit Fejlesztési Zrt. – került le a listáról, ugyanakkor két új céget megnyertek támogatónak. Szintén eltűntek a támogatók közül Simicska Lajos érdekeltségei: a Közgép, a Hír TV és a Pro-Aurum Zrt. is kihátrált a felcsúti futballcsapat mögül. Az Orbán–Simicska-háború kicsúcsosodása pedig éppen erre az időszakra esik.
Mindenesetre valószínűtlen, hogy a miniszterelnök egykori kollégiumi szobatársának kihátrálása a foci mögül padlóra küldené a felcsúti akadémiát, hiszen az a fenti adatok alapján igencsak kivételezett helyzetben van.
Imádják a sportot
A politikusok már jó ideje ellepték a sportot, így aki ehhez a körhöz akar közelebb kerülni, az könnyedén megteheti – akár a taón keresztül is.