Az eurózóna, sőt az Európai Unió sorsa múlhat a szeptember 20-ai görög választáson. Görögország ugyanis külső segítség, konkrétan az épp futó mentőcsomag nélkül nem képes törleszteni az adósságait. A mentőcsomagról az előző, Aléxisz Cíprasz vezette kormány állapodott meg a hitelezőkkel.
Ha az új kormány felrúgja a megállapodást, Görögország újra a csőd küszöbére kerülhet,
ami az eurózónából való kiválásához vezethet. Ha Athén elhagyja az eurót, az egyrészt lavinát indíthat el, más déli tagországok, például Olaszország is követheti a példáját, másrészt elviekben kérdőjelezheti meg a közös pénz és az egységes Európa gondolatát.
Ez az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv, a gyakorlatban pedig szinte semmi esély arra, hogy megvalósuljon. Egyrészt a görög parlament 300 képviselőjéből 222 megszavazta a mentőcsomagot, mindössze 64-en szavaztak ellene (ezek közül 31-en a kormánypárt, a Sziriza renegátjai voltak). A választások után felálló új parlament összetétele nyilván nem lesz ugyanolyan, mint az előzőé, de a pártok ettől függetlenül már elköteleződtek a mentőcsomag mellett.
Másrészt, és ez sokkal fontosabb, a kampányban mind Aléxisz Cíprasz, a Sziriza miniszterelnök-jelöltje, mind Vangélisz Meimarákisz, az Új Demokrácia jelöltje
azt ígérték, ha nyernek, végigviszik azokat a lépéseket, amiket Athén hitelezői a mentőcsomag feltételéül szabtak.
A közvélemény-kutatások szerint a Sziriza és az Új Demokrácia fej fej mellett áll, együtt körülbelül a szavazatok 60 százalékára számíthatnak.
Választási programját tekintve nem is igazán különbözik egymástól a Sziriza és kihívója, az Új Demokrácia. A reformokat mindkét párt végigvinné, és mindkét miniszterelnök-jelölt azt ígérte, a mentőcsomag kevésbé egyértelmű pontjain megpróbálnak majd enyhítéseket kiharcolni a hitelezőknél.
Cíprasz növelné az adóbevételeket, és jobban bevonná a nagyvállalatokat a közteherviselésbe, Meimarákisz magántőke bevonásával pörgetné fel a gazdaságot.
A mentőcsomag szempontjából a legnagyobb reális kockázatot az jelenti, ha a túl szoros eredmény miatt nem sikerül stabil kormánytöbbséget kialakítani, véli a Reuters szakértője.
Athén hitelezői először októberben fogják felülvizsgálni, Görögország hogyan áll a mentőcsomag feltételeinek végrehajtásával.
Ha még akkor is ügyvivő kormány fogja az ország ügyeit igazgatni, a felülvizsgálat csúszhat. A mentőcsomag következő, 3 milliárd eurós részletét pedig csak akkor utalják át Athénnak, ha a felülvizsgálat sikeresen zárul.
Athénnak 1,3 milliárd eurót kell törleszteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé még 2015 decemberében, 2016-ban pedig összesen 6 milliárdot az IMF-nek és az Európai Központi Banknak (EKB).
Az is az októberi (és az azt követő többi) felülvizsgálattól függhet, újra napirendre kerül-e a görög államadósság egy részének elengedése vagy legalább átstrukturálása. A görögök mindenképpen ezt szeretnék, ráadásul az IMF is azt nyilatkozta több alkalommal, hogy a jelenlegi mentőcsomag adósságelengedés nélkül értelmetlen. Az újabb hitelek ugyanis gyakorlatilag elmennek a régi hitelek és azok kamatainak törlesztésére,
a gazdaságba nem jutnak új források, a növekedés nem tud beindulni.
A megszorítások pedig csak tovább fojtogatják a gazdaságot.
A németek ugyanakkor élesen elzárkóznak attól, hogy Görögország adósságából akár egy centet is elengedjenek. Angela Merkel kancellár, és még inkább pénzügyminisztere, Wolfgang Schauble úgy látja, ha engednének a görög adósságból, azzal kinyitnák Pandora szelencéjét, és más, adóssággal küzdő tagállamok, például Olaszország is ugyanezt követelnék.
Görögországban ráadásul továbbra is tőkekorlátozások vannak érvényben, a banki átutalásokat és pénzfelvételeket korlátozzák, ez visszafogja a gazdaságot. Ezeket csak akkor lehet feloldani, ha az Európai Központi Bank (EKB) hozzájárul a görög pénzintézetek feltőkésítéséhez. Ehhez az EKB-nak fel kell mérnie a görög bankrendszer állapotát, ami szintén függhet attól, milyen összetételű és mennyire stabil kormánya lesz Görögországnak.
Európában annak örülnének a legjobban, ha a választások után Görögországban olyan kormány alakulna, ami a legnagyobb támogatottságot tudhatja maga mögött. Vangélisz Meimarákisz is azt mondta,
a görög gazdaság talpra állítása akkora feladat, amihez önmagában bármelyik politikai erő kevés.
Meimarákisz nem zárkózott el egy esetleges nagykoalíciótól a Szirizával, Aléxisz Cíprasz viszont azt mondta, egy ilyen szövetség "természetellenes" lenne.
Ahogy a dolgok a felmérések és a politikusok nyilatkozatai szerint állnak, könnyen előfordulhat, hogy a választások után a pártok nem tudnak majd kormányképes koalíciót létrehozni.
A régi ellenség az EU kedvenc jelöltje
Berlinben és Párizsban is folytak a héten esélylatolgatások a görög választások végkimeneteléről. Meglepő fordulat, hogy a Berlinből korábban élesen bírált exminiszterelnök tűnik az unió aktuális kedvenc miniszterelnök-jelöltjének. Abban bíznak, hogy Ciprasz végigviszi a hitelmegállapodásban foglaltakat. Meimarákisz szavában nem bíznak.A bizonytalanság, az új választások kiírása annak következménye, hogy Aléxisz Cíprasz augusztus 20-án bejelentette lemondását és azt, hogy előrehozott választásokat fognak tartani. A volt miniszterelnök akkor azt mondta, az új választások után (ha a Sziriza ismét nyer), szilárd támogatással és stabil kormánnyal láthat neki a reformok végrehajtásának.
Ezen a ponton a Sziriza kisebbségből kormányzott, miután
a párt balszéle, több mint 30 képviselővel, dezertált.
A mentőcsomagot is csak az ellenzék támogatásával tudták megszavazni.
Aléxisz Cíprasznak nemcsak parlamenti, de társadalmi támogatásra is szüksége van. 2015 januárjában ugyanis azzal a programmal kerültek kormányra, hogy véget vetnek a megszorításoknak. A kemény elhatározás a hónapok és a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során folyamatosan puhult, végül a mentőcsomag feltételeinek elfogadásával semmivé foszlott.
Görögország a 86 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe a következőket vállalta:
A Sziriza legutóbb a júliusi népszavazáson kérte a társadalom támogatását. Ugyanakkor az ott feltett kérdés szigorúan véve értelmetlen volt, a görögök nagy többsége pedig technikailag nemmel voksolt a megszorításokra. Igaz, a legtöbben tudták, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek, és csak a kormányuk tárgyalópozícióját akarták megerősíteni (erről itt írtunk bővebben).
Mindemellett a Szirizának az előző választások és a népszavazás után lényegében nem volt választói felhatalmazása arra, hogy megszorításokat vezessen be.
Görögország államadóssága több mint 320 milliárd euró, ez az éves GDP bő 170 százaléka. Legnagyobb hitelezőjük az eurózóna (az adósság 60 százalékát finanszírozzák), az IMF és az Európai Központi Bank. 2010 óta Görögország már több hitelcsomagot kapott, eddig összesen 240 milliárd euró értékben. Ebben az új 86 milliárd eurós csomag nincs benne.