Az állam most nyújtja be a cechet a lassú diákoknak

2012 óta a felsőoktatásban állami képzésen mindenkinek maximum a képzési ideje másfélszerese alatt diplomáznia kell. Most járt le az első érintett évfolyamnál a határidő, de sokan nyelvvizsga híján vagy egyéb okból nem végeztek. Körülbelül 1300 ügy vár indításra, ezeknek a hallgatóknak ki kell fizetniük a tandíjuk felét. Mentességet vagy halasztást kérhetnek, vagy ledolgozhatják az iskolapadban töltött időt, de erre csak egy év ráhagyást kapnak.

Ádám hiába várta a levelet az Oktatási Hivataltól: hogy a postán keveredett el, vagy a szomszéd szedte ki a ládából, már sohasem derül ki. Az évfolyamtársai, akikkel együtt kezdte a kétéves mesterképzést három évvel ezelőtt, már megkapták, ezért e-mailt írt a hivatalnak, és elment az ügyfélszolgálatra érdeklődni.

Ki kell fizetni a felét

A levelet azért várta, mert most telt le a képzési idejének másfélszerese, vagyis most kellett volna diplomát szereznie. A képzését elvégezte, igaz, egy év csúszással. Megvolt minden tantárgya, letette a záróvizsgát. A diplomához már csak a nyelvvizsga hiányzott, abban viszont biztos volt, hogy nem tudja egyhamar letenni. Viszont mivel három év alatt nem szerzett diplomát, és állami ösztöndíjas volt, az állam kifizetteti vele a tandíja felét. A levélből remélte megtudni, hogyan kérhet halasztást, amíg megszerzi a nyelvvizsgát, és azzal a diplomát.

Aki nem végez időre, annak fizetni kell Forrás: MTI/Marjai János

A nyelvvizsga akut probléma

Ma a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nagyon sok hallgató nem szerzi meg a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint

2006 és 2014 között 50 ezer diplomát nem tudtak kiadni végzett hallgatóknak nyelvvizsga híján.

A probléma súlyát jól jelzi, hogy a kormány diplomamentő programot indított, amit 2015 januárjában meg is hosszabbítottak.

Sokan nem végeztek időre

Persze vannak, akik nem azért nem szereznek diplomát, mert nincs meg a nyelvvizsgájuk. Sokan egész egyszerűen lassan haladnak, és a képzési idejük másfélszeresénél még a záróvizsgáig sem jutottak el, mondta el az Origónak Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) Hallgatói Ösztöndíjak Osztályának vezetője. Vannak, akik a szakdolgozatukat nem írták (még) meg, mások félbehagyták a tanulmányaikat.

Az OH-nál jelenleg közel 1300 pénzvisszatérítési ügy vár indításra,

de ezek száma még csökkenhet, a halasztási kérelmeket csak most bírálják el.

Hogy közülük hányan csúsznak nyelvvizsga miatt, és hányan más okból, arról az Oktatási Hivatal nem tudott adatokat adni.

Aki nem végez időben, az diploma helyett csekket kap Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Egyre többen fognak kifutni

Mostantól kezdve ráadásul évről évre egyre többen fognak kifutni a képzési idejük másfélszereséből. A követelmény először 2012-ben jelent meg a hallgatói szerződésekben (azóta átkerült a felsőoktatási törvénybe).

Most tehát azok futnak ki, akik 2012-ben kétéves képzést kezdtek.

Őket 2016-ban követik azok, akik 2013-ban kezdtek kétéves képzést, aztán fél évvel később jönnek azok a hallgatók, akik 2012-ben hároméves alapképzést kezdtek (aminek másfélszerese négy és fél év). És így tovább.

Kitolhatják a diplomaszerzés határidejét

Azok, akiknek letelik a képzési idejük másfélszerese, és még nem szereztek diplomát, először egy értesítést kapnak az OH-tól arról, hogy közeleg a diplomaszerzési határidejük. Erre válaszolva a hallgatók kérhetik a határidő kitolását például arra hivatkozva, hogy más intézményben vagy külföldön tanulnak, nyelviskolába járnak (hogy le tudjanak nyelvvizsgázni).

Egyéb jogcímeken, például tartós betegség, szülés, baleset, két vagy több gyerek nevelése miatt ezen a ponton már nemcsak halasztást, de teljes mentességet kérhetnek a volt hallgatók a visszatérítés alól.

Aki nem akar fizetni, az ledolgozhatja

Azoknak, akik nem kérnek halasztást, az OH ezután már postázza a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot, akiknek megítélték a halasztást, azokat erről értesítik. Ebben a félévben az OH-nak október 31-ig kell rendelkeznie a visszafizetésekről, vagyis az érintett volt hallgatók lassan várhatják a következő levelet.

Ebben az OH több lehetőséget kínál fel a volt diákoknak:

• A pénzvisszafizetést kiválthatják hazai munkaviszonnyal, vagyis ledolgozhatják a képzésüket.
• Ledolgozhatják a képzésüket, és egyidejűleg kérhetik a ledolgozás határidejének kitolását, mert máshol tanulnak.
• Kérhetnek mentességet a fenti indokokkal.
• Kérhetnek részletfizetést.

A legtöbben ledolgozzák az iskolát

Az elmúlt évek (2013 óta) tapasztalatai alapján

a volt diákok közel fele azt választja, hogy ledolgozza az iskolában töltött időt,

tudtuk meg Vanó Renátától. 18 százalékuk ledolgozná a képzését, de ezt csak később kezdené el, mert még másik iskolába jár. Teljes mentességet 4 százalék kér. A részletfizetést pedig 7 százalék választja.

A legtöbben azt választják, hogy ledolgozzák az iskolát Forrás: MTI/Balázs Attila

Hogy hogyan lehetnek statisztikák, ha még csak most fut ki a képzési ideje másfélszereséből az első érintett évfolyam? Úgy, hogy a volt hallgatóknak akkor is ki kell fizetniük a tandíjuk felét, ha félbehagyják a tanulmányaikat. Persze csak annyi idő után, amennyit hivatalosan az iskolapadban töltöttek. Ilyenkor az OH a hallgatói jogviszony megszűnésekor azonnal kiküldi a határozatot az érintettnek a visszafizetési kötelezettségről, a fenti opciókkal.

Aki időben diplomázik, annak 20 éve van

A tanulmányi idő ledolgozása nem azonos azzal a másik követelménnyel, hogy a diplomát szerzetteknek 20 éven belül annyi munkaviszonyt kell felhalmozniuk, mint amennyi ideig a képzésük tartott. Azoknak, akik nem szereztek diplomát, de azt választják, hogy nem fizetnek, inkább ledolgozzák az iskolában töltött időt, erre csak 365 nappal több idejük van, mint amennyit tanultak.

Másfél év az átlagos munkanélküliség

Vagyis ha például valaki három évig tanult, de nem szerzett diplomát, és azt választja, hogy ledolgozza ezt az időt, annak ezt négy év alatt kell megtennie. Vanó Renáta szerint ez a feltétel egyáltalán nem teljesíthetetlen. Azért idekívánkozik a Központi Statisztikai Hivatal 2015 júliusi munkanélküliségi jelentése: eszerint

a munkanélküliség átlagos időtartama május-júliusban 19,2 hónap volt.

Aki az iskolában töltött idő plusz egy év időtartamban nem tudja ledolgozni az iskolában töltött éveket, annak ki kell fizetnie a tandíja felét, legalábbis arra az időre, amit nem dolgozott le. Példánkhoz visszatérve,

ha négy év alatt a volt hallgató három helyett csak 2,5 évet tud ledolgozni, akkor egy félévi tandíja felét be fogják rajta hajtani.

Bonyolult a rendszer

Kérdésünkre Vanó Renáta elismerte, hogy a rendszer valóban bonyolult, de a hallgatóknak még az előtt minden információt megadnak erről, hogy beiratkoznának az iskolába. Az intézmények igyekszenek megfelelően tájékoztatni a leendő és aktuális hallgatóikat, és az OH honlapján is sok, a feltételeket összefoglaló anyag található. Az osztályvezető elismerte, hogy lehetne több is, közérthetőbb is, de ahhoz több erőforrás kellene. Az osztályon vele együtt nyolcan dolgoznak, és

a volt hallgatók 20 éves követését manuálisan, Excel-táblázatban végzik az adóhatóság és a társadalombiztosító adatai alapján.

Az, hogy a rendszer túlságosan bonyolult-e, és hogy lehetne-e egyszerűsíteni, politikai döntés kérdése, erről az osztályvezető nem akart beszélni.

Ki érti ezt? Forrás: Thinkstock

Sokan érdeklődnek

A volt és jelenlegi hallgatók az Oktatási Hivatal, egészen pontosan az Educatio Kft. személyes ügyfélszolgálatán is érdeklődhetnek, bár fenti példánkban Ádám olyan ügyintézőhöz került, aki a legtöbb kérdésére csak telefonos segítséggel, vagy azzal sem tudott válaszolni. Vanó Renáta azt mondta, az információs e-mail címükre rengeteg kérdést kapnak, ezeket igyekszenek minél gyorsabban megválaszolni.

Van, akinek nehezen megy

A nyelvvizsga-kötelezettségről az osztályvezetőnek körülbelül ugyanaz a véleménye, mint Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkárnak, akit korábban kérdeztünk: egyáltalán nem teljesíthetetlen, a hallgatók már az előtt tisztában vannak ezzel, hogy beiratkoznának az iskolába, szóval nem érheti őket meglepetésként. Ráadásul

manapság nem lehet nyelvtudás nélkül boldogulni, ezért logikus elvárás a nyelvvizsga.

Mindezzel Ádám is tisztában van, de azt mondta, sohasem tanult könnyen nyelvet, a felsőoktatásban pedig egyáltalán nem tanítanak. Már kisebb vagyont elköltött nyelvtanárra, egy középfokút letett, a felsőfokúért még küzdenie kell.

Egyre kevesebb a nyelvvizsga

A megszerzett nyelvvizsgák száma egyébként évről évre csökken. Az OH Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai szerint 2006-ban még több mint 180 ezer nyelvvizsgát szereztek meg, 2014-ben már csak 123 ezret.