A program menet közben finoman formálódik: Varga Mihály az első nap szólalt volna fel a rendezvényen, ám beszédét halasztották (egyelőre nem ismert mikorra), mivel a nemzetgazdasági miniszternek kormányülésen kellett részt vennie, így a megnyitó beszédek után az összejövetel első előadását Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója tartotta.
A bankár felszólalása elején megjegyezte:
biztos a fociról is beszélhetnék, ami a magyar-román mérkőzés előtt többeket érdekelne.”
Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke is, a közönség összetételét figyelembe véve azonban inkább a bankszektorról tartott előadást, reményét fejezve ki, hogy lezárulhat közel egy évtizedes negatív korszak.
A recessziónak vége. Elindul a gazdasági növekedés.
Talán már a bankadó mérséklésével a terhek is csökkennek, és elindul a hitelezés is
– emelte ki.
Utalt ugyanakkor arra is, hogy – bár harmadik éve nő a magyar gazdaság és bővül a fogyasztás – a visegrádi országok leköröztek minket, már Szlovákia egy főre jutó GDP-je is magasabb, mint a hazai. Ráadásul az OTP Banknál a növekedés mértékének lassulására számítanak.
A szektor terheiről szólva Csányi Sándor kiemelte, hogy a
2003-2014 közötti időszakban a magyar bankok tényleges profitja 3000 milliárd forinttal maradt el attól a szinttől, amelyet a befektetők elvárnak.
Ebből 1700 milliárdot tettek ki az extra terhek (különadók) a többi a kockázati költségekből adódott. A hazai bankoknál a szakember szerint évi 300 milliárd forint nyereség kellene képződnie ahhoz, hogy a befektetők számára versenyképes legyen a magyar pénzügyi közvetítői szektort.
Pénzben ugyanakkor nincs hiány. A bankszektorban 10 ezer milliárd szabad likviditás van, csak az OTP ezermilliárd forintot lenne hajlandó és képes hitelként kihelyezni, a gyenge aktivitás oka Csányi Sándor az elégtelen kereslet. A gazdaság növekedése és az ezt elősegítő programok ellenére esik a vállalati hitelállomány, mélypont várhatóan 2016-ban lehet, s 2020 körül érheti el a már elfogadható szintet.
A lakossági hitelek piacán a bankvezér fordulatot vár:
2016 és 2020 között a növekedés üteme elérheti a hét százalékot.
Az OTP Banknál elsősorban a fogyasztási hitelezés, ezen belül az autóhitelezés területén számítanak növekedésre.
A számok és várakozások mellet Csányi Sándor néhány kevésbé objektív kérdést is érintett, egy mondat erejéig még a kormány menekültpolitikáját is bírálta, sőt, amikor az állam tisztességes versenybe való beavatkozásáról beszélt még a türelmét is elveszítette. Mint mondta, bár Magyarországon
európai intézményekhez fordulni szinte a hazaárulással ér fel,
az OTP Bank, ahogy eddig, ezután is minden olyan esetben meg fogja ezt tenni, amikor az állam beavatkozik a bankrendszerbe és torzítja a versenyt. „Kicsit dühös lettem” - zárta le a témát megjegyezve, hogy személyeskedni ugyanakkor nem akar, azt meghagyja a politikusoknak.
A Közgazdász-vándorgyűlés első napjának Szabó László miniszterhelyettes, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megújult gazdaságdiplomáciáról, Balog Ádám MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója az átalakuló bankszektorról, Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke a várakozások szerepéről beszélt a költségvetési döntéshozatalban.
Kovács Árpád előadásában kiemelte, hogy számottevően nőtt a magyar társadalomban az állami beavatkozás iránti igény, amelyet nem tart szerencsésnek. A szakember rámutatott továbbá arra, hogy nem megfelelő hatékonyság miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokra és gazdaságfejlesztésre, túl keveset fordítunk viszont oktatásra és egészségügyre.
A Közgazdász-vándorgyűlés munkája ma szekciókban folytatódik. A részletes program itt érhető el.