Óriási kihívás a migránsok integrációja

Merkel nem akarja visszafordítani őket

A legvisszafogottabb számítások szerint már az idén 10 milliárd eurójába kerülhet a német költségvetésnek a csaknem milliónyi új kérelmező átmeneti elhelyezése. Plusz pénzügyi terhet ró a németekre a menekültek családtagjairól való gondoskodás is – olvasható a müncheni IFO vadonatúj tanulmányában. Annak egyik szerzője, az olasz tudós, Michele Battisti azonban mindezek dacára mégis inkább derűlátó. 

Az alábbi cikkben az Alapblog elemző írását tesszük közzé.

Nem árt az óvatosság

Az IFO kutatási eredménye alapján hosszú távra szólóan kijelenthető, hogy a migráció Európa egészére nézve jó dolog - állítja Michelle Battisti. A tanulmány messzemenően figyelembe veszi a németországi, illetve más, befogadónak mutatkozott európai országok történelmi tapasztalatait. Ugyanakkor – rövid távon – mégis felettébb óvatosnak kell lenni, mert rengeteg a kérdőjel és az egyedi vonás a legfrissebb bevándorlási hullám fejleményei körül. A legsúlyosabb megválaszolatlan kérdés, hogy nem igazán ismerjük a migránsok iskolázottságát, munkára, továbbtanulásra való alkalmasságát.

Nem lehet zökkenőmentes az integrálási folyamat

„Németországra fókuszálva tény, hogy a gazdasági szereplők egy sor területen drámai munkaerőhiánnyal küzdenek. És ez így van egyre több nyugat-európai országban is. E mögött egyrészt a konjunktúra folyamatos élénkülése, másrészt a demográfiai zuhanási folyamat húzódik meg. Nincs és a közeljövőben nem is lehetséges az európai országok túlnyomó többségében változás a lefelé mutató trendben, nagyon komoly mértékben fogy mindenütt a lakosság.

Ugyanakkor az is bizonyított, hogy

a hirtelen feltoluló új munkaerő megjelenése nem szokott veszélyeztetni régi munkahelyeket. Ellenkezőleg, az új bevándorlási hullámok mindig, mindenütt élénkítették a konjunktúrát, új munkahelyeket generáltak.”

„Meglehetősen pontos számaink vannak a migránsok életkoráról. Amiből bátran kiindulhatunk: túlnyomó részük fiatalember és meghökkentően nagy hányaduk kisgyerek! A fiatal felnőttek körében a nagy többség férfi.” A fiatal bevándorlók, pláne a gyerekek taníttatása, képzése és integrálása sokkal kisebb kihívás egy befogadó ország és annak gazdasága számára, mint bármely más korosztály esetében.

Egy szír menekült kislány a müncheni vonatállomáson, kezében egy piros lufival, amin az áll: Az álmok itt valóra válhatnak! Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Viszont kétségtelen, hogy

szinte fogalmunk sincs a migránsok alaptudásáról, például arról, hogy mennyi köztük az olvasni-írni nem tudó.

E téma kapcsán az emigránsok többségét kitevő szírek, szír iskolások általános tudásáról pedig a nemzetközi statisztikák is eleve pozitívabb üzeneteket jeleznek: az ENSZ jelentése Szíriára nézve négyszázalékos analfabéta-arányról tanúskodik.

Megy a matekozás

„A beérkezett és várhatóan még beérkező, összesen tehát csaknem milliónyi kérelemből néhány százezernyit vissza fognak dobni a hatóságok, hiszen csak az igazoltan háborús övezetekből menekültek fognak zöld utat élvezni. Az is tapasztalat, hogy száz-kétszázezren eleve más országokba akarnak továbbvándorolni, illetve más országokba irányítják át majd őket. Idén mintegy 400 ezer új migránst kellene elhelyeznie és igyekezni integrálniaNémetországnak. Ez nem irreális kihívás. Annál is kevésbé, minthogy a tartományok és a szövetségi állam, valamint a gazdasági főszereplők, a potenciális munkaadók folyamatosan építik fel a munkába álláshoz és az iskoláztatáshoz, a nyelvi és szakmai képzéshez szükséges intézményi hálózatot” – nyilatkozta az Alapblognak Battisti.

Ráadásul egyből új munkahelyek is teremtődnek, mivel hirtelen még akutabbá vált a pedagógushiány, erősen növekszik az igény a gyerekek gondozásához értők, például az óvónők iránt.

És persze az óvodák iránt. Az építőipar újfajta kihívások elé került: üresen álló épületek ezreinek lakhatóvá tételét kell megoldani, laktanyákat kell átalakítani, fejleszteni és részben át kell alakítani az egészségügyi infrastruktúrát.

Egy német önkéntes segít szírai menekült kisgyerekeknek Münchenben Forrás: AFP/Christof Stache

A 10 milliárd eurós kérdés

A legkonzervatívabb számítások szerint csak az idei migránshullám – 800 ezer kérelemmel számolva – tízmilliárd eurójába kerül a német államnak.

Ebben az összegben nem is foglaltatik még benne a gondoskodás a kérelmezőkkel érkezett vagy hozzájuk később csatlakozó családtagokról, illetve a gyerekek iskolázásának költségét sem tartalmazza ez az összeg.

A tízmilliárd euró tehát roppant visszafogottan kalkulált pénzügyi teher, amelynek ugyanakkor részét képezi, hogy a németországi menekültellátó központokba kerültek, regisztráltak a megérkezésük pillanatától kezdődően fejenként 143 eurót (kb. 45 ezer forint) kapnak az államtól – havonta három hónapon keresztül. A negyedév elteltével és a menekültközpontokból való kiköltözésüket követően, a tartózkodási státusz birtokában a havi ellátmány 359 euróra (113 ezer forint) növekszik.

A politikai döntéshozók azonban várhatóan hamarosan csökkentik a pénzbeli juttatásokat, cserében viszont növelni fogják a természetbeni járulékok körét.

A szegényebb régiók jobban ágálnak

Michelle Battisti szerint a gyéren lakott és drámaian öregedő Kelet-Németországban – ahol messze több hely áll a rendelkezésre és sokkal nagyobb a gazdasági szükség a migránsokra, mint szinte bárhol Nyugat-Németországban – nos, a volt NDK-ban mutatkozik meg a legnagyobb ellenállás a helyi társadalom részéről. Nyugat-Németország sűrűn lakott településein, például a Ruhr-vidéken és a nagyvárosokban viszont kimondottan nyitott az „őshonos” lakosság az új migránsok irányában.
Kelet-Németországban soha nem is éltek és mindmáig nem is laknak iszlám-hívek. Ezzel szemben a Ruhr-vidéken vagy Hamburgban, Münchenben, Frankfurtban a lakosság hét-nyolc vagy még több százaléka török és arab, közel-keleti - emeli ki az Alapblog interjúja.

Berlini fiatalok demonstrálnak a migránsok mellett Forrás: AFP/John Macdougall

A kutatás szerint

az etnikai, vallási türelmetlenség mindig is ott volt és maradt is erős, ahol frusztráltabbak az emberek, ahol nem élnek túl jól, legalábbis másokhoz viszonyítottan nem.

Példának okáért, Szászország (Kelet-Németország) polgárainak életszínvonala továbbra is látványosan alacsonyabb, mint a szomszédos Bajorországban és egy sor más nyugatnémet vidéken élőké. Kelet-Németország lakóinak külön bánata, hogy gyerekeik, rokonaik, barátaik közül oly sokan elhagyták a szűk pátriát, Kelet-Németországot – Nyugat-Németország vagy Ausztria és Svájc kedvéért.

A professzor szerint az is probléma, hogy a régi NDK-ban élőket "eleve nem nevelték abban az értelemben életigenlőkké, optimistákká, ahogyan az NSZK-ban felnőtt embereket. Ez a hagyományos keletnémet „másodrendűség-érzet” odáig fokozódik, hogy körükben meglehetősen sokan tényleg elhiszik, hogy a migránsok befogadása valójában azt a célt szolgálja, hogy „a nyugatiak újból a földbe döngöljék őket”. Ez az oka, hogy Kelet-Németországban sikeresen, Nyugat-Németországban viszont sikertelenül próbálnak nyomulni a szélsőségesebb, idegenellenes és/vagy populista politikai erők és általában ellenséges a légkör az új bevándorlókkal szemben” – fejezi be gondolatait Battisti.