Ha 800 ezer menekült érkezne idén Németországba, ahogy azt most feltételezik, akkor a konzervatív számítások szerint is mintegy 10 milliárd eurójába (3140 milliárd forint) kerülne az ellátásuk az államnak. Épp ezért nagyon nem mindegy, hogy a beáramló tömegek mennyire gyorsan tudnak beilleszkedni, és milyen ütemben tudják felvenni a munkát.
Az olyan, menekülteket adó országokban, mint Szíria, Irak, Afganisztán, viszonylag alacsony a diplomások száma, és nagy az írástudatlanság is az európai országokhoz képest. Ha az ideérkező menekültek nem is az országuk átlagát képviselik, akkor is gondjuk lehet a gyors elhelyezkedéssel.
Németországba érkezett menekültek 2014. jan. - 2015 .júl. | Befogadott | Diplomások aránya a forrásországban | |
Szíria | 81 432 fő | 100% | 6,2% |
Albánia | 37 218 fő | 3% | 12,9% |
Koszovó | 36 905 fő | 0% | 18,5% |
Szerbia | 28 814 fő | 0% | 18,5% |
Afganisztán | 19 306 fő | 67% | 5,5% |
Eritrea | 18 169 fő | 98% | 2% |
Irak | 15 846 fő | 87% | 9,5% |
Macedónia | 11 128 fő | 12,2% | |
Nigéria | 7 621 fő | 29% | 1,7% |
Pakisztán | 7 829 fő | 27% | 7,6% |
Egyéb | 104 527 fő | ||
Összesen | 368 795 fő | 46% | 9% |
Forrás: Ifo |
Ennek oka elsősorban a német minimálbérszabályokban keresendő: a legalacsonyabb órabér, amelyet fizetni kell Németországban, bruttó 8,5 euró (2669 forint).
Előfordulhat ugyanakkor, hogy az érkező menekültek egy részének nem tudnak olyan munkakört biztosítani a német cégek, ahol a keletkező hozzáadott érték alapján ez a bér kitermelhető.
(Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy a magyar fuvarozócégek is tiltakoztak a német minimálbér bevezetése ellen, mert nem tudták volna kifizetni azoknak a sofőreiknek, akik a német utakra tévednek. Később Németország elállt attól, hogy a más országban foglalkoztatottakra is kötelezővé tegye ennek alkalmazását, ha államhatárain belülre esik munkavégzésük.)
Az elemzés azt állítja, hogy a menekültek nagy részének gond lenne a gyors elhelyezkedés, ha a minimálbér változatlan marad.
Az esélyek valószínűleg nagymértékben nőnének, ha csökkentenék a kötelezően fizetendő bért.
Erre azért is nagy az esély, mert az országban több mint egymillió betöltetlen álláshelyet regisztráltak a munkáltatók.
Tanulmányban nem elsősorban a diplomások elhelyezkedési nehézségeire gondolnak, hanem a beérkezők nagy részét adó, nyelvet még nem beszélő tömegekre. Nekik nehézkes lehet az elhelyezkedés, ha egy némettel kell megküzdeniük ugyanazért a bérért. Olcsóbban viszont foglalkoztatni tudnák a munkáltatók, így új munkahelyek is létrejöhetnének.
Az Ifo számításai szerint a jelenlegi ellátásokkal és minimálbérrel számolva középtávon nincs haszna a menekültekből a német gazdaságnak, mert a munkaerőpiacon tapasztalt esetleges előnyöket túlszárnyalják a munkanélküliség emelkedése miatti problémák és a menekülteknek járó juttatások. Hosszú távon pedig attól félnek, hogy a menekültek hazamennek, ha stabilizálódik a helyzet az országukban.