Bürokráciacsökkentő program, állami rezsicsökkentés, államreform, bürokrácialebontó csomag: sokféleképpen hívták már a kormány azon projektjét, aminek keretében egyszerűbbé és olcsóbbá akarják tenni az ügyintézést és az államigazgatás működését. Akárhogy nevezzük is, a program fontos mérföldkőhöz érkezett. Október 6-án, kedden kezdi tárgyalni a parlament Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról. A csomagot szeptember 29-én terjesztette be a miniszter, az október 1-jei Kormányinfón pedig részletesen is beszélt a tervezetről.
Ha az országgyűlés elfogadja, január 1-jével eltörölhetik egyebek mellett az okmánycserék, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély, a törzskönyv, a cégkivonat, az adóigazolás, építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadásának és a felsőoktatási felvételi eljárásnak a díját.
Az, hogy csökkenni fognak bizonyos díjak és járulékok, akkor derült, ki, amikor a kormány tagjai először beszéltek a 2016-os költségvetésről bő fél évvel ezelőtt, 2015 májusában. A büdzsét az adócsökkentés költségvetésének nevezte Lázár János és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. A jövedelemadó egyszázalékos csökkentése mellett bejelentették, hogy
összességében 10 milliárd forinttal kevesebb illetéket és járulékot fog beszedni az állam,
vagyis ennyivel csökkennek ezek a terhek.
Az állami rezsicsökkentést egyáltalán nem kapkodta el a kormány. Lázár János 2014 szeptemberében árulta el, hogy január elsejével a kormány elindítja az Államreform 2 nevű programot, amelynek része lesz az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, továbbá a köztisztviselői életpályamodell kialakítása.
Az előző államreform még 2010-ben indult.
A hivatalok dolgozói elmondhatták a véleményüket arról, szerintük milyen díjakat kellene csökkenteni, és milyen eljárásokat kellene egyszerűsíteni. Az érintett minisztereknek pedig arról kellett kimutatást készíteniük, hogy mely állami szolgáltatások díjait mérsékelnék vagy törölnék el, az milyen bevételkiesést jelentene, és milyen hatással járna. Igaz, erre csak néhány napjuk volt (legalábbis ennyi telt el a kormányrendelet megjelenése és a határidő lejárta közt).
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül pedig létrejött az Államreform Központ, a Miniszterelnökség pénzéből tettek félre rá 150 millió forintot.
Az Államreform Bizottságot még 2014 végén feltámasztotta a kormány, a vezetője Patyi András lett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora. A bizottság dolga hivatalosan az Államreform 2 tudományos és társadalmi megalapozása, véleményezése, tagja Patyi Andráson kívül:
De nem ez az első Államreform Bizottság a legújabb kori magyar történelemben. 2006 júniusa és 2007 júliusa között már működött egy testület ugyanezen a néven. Az ugyan kormánybizottság volt, az elnöke Gyurcsány Ferenc, az alelnöke Draskovics Tibor. Gyurcsány Ferenc második kormánya egyébként is nagy elánnal vágott bele az állam megreformálásába és a költségek csökkentésébe 2006-ban.
A Gyurcsány Ferenc-féle államreform égisze alatt terjesztette például be az akkori kormány a parlamentnek az országgyűlés karcsúsítására vonatkozó javaslatot is, a képviselők számát 386-ról 298-ra csökkentették volna.
Ebből akkor, és sokáig azután sem lett semmi, végül az országgyűlés létszámát Orbán Viktor második kormánya csökkentette 199 főre, az átalakítás a 2014-es választásokkal lépett életbe.