Carney szerdai beszéde valószínűleg találkozik majd David Cameron miniszterelnök nézeteivel arról, hogy Nagy-Britanniának gazdasági előnyei származnak egy megreformált Európai Unióból – írja a Financial Times.
A jegybankelnök egyértelműen jelezte, hogy a bizonyítékok azt mutatják, hogy
Nagy-Britannia sikeresen aratta le az EU-tagságból fakadó nyitottság előnyeit,
miközben elkerülte a csökkenő rugalmasságból fakadó hátrányokat, melyektől a kontinentális Európa egyes gazdaságai szenvednek.
George Osborne pénzügyminiszter dicsérő válasza igen gyorsan jött a kormányzó beszéde után. Osborne szerint Carney kiválóan kifejtette, miként tette az EU-tagság Nagy-Britanniát nyitottabbá és dinamikussá, de azt is felvázolta, miért fontos, hogy miközben az eurózóna mélyebb integrációra törekszik, az euróövezeten kívüli országok érdekei se sérüljenek. Osborne jelezte, ezen érdekek védelme a központi eleme a britek által megfogalmazott kérdések újratárgyalásának.
A kormányzó beszédében jelezte, hogy nem kívánja a tagság „átfogó értékelését” adni, csupán arra fókuszál, milyen hatással van az a BoE lehetőségeire a feladatai ellátása során. Hangsúlyozta, hogy a szigetország 1973-tól tartó tagsága óta megnőtt a brit gazdaság kereskedelmi nyitottsága, ez pedig hozzájárult a gazdasági dinamika bővüléséhez, és így Nagy-Britannia minden lakosának növekvő jólétéhez.
Az Egyesült Királyság vezető haszonélvezője a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő európai szerződésekben rögzített szabad áramlásának"
– mondta Carney. Mindezek együtt pedig növelik a versenyt és fokozzák az innovációkat, melyek jó hatással vannak a gazdaságra, mindazonáltal olyan monetáris és pénzügyi kihívások is felmerülnek, amelyek stabilitási kihívást jelentenek a BoE számára.
Carney kijelentései egyébként némi port kavartak a brit politikai életben. Mivel már nem ez az első eset, amikor viszonylag határozottan fejti ki a véleményét konkrét politikai ügyek kapcsán (a skót függetlenség népszavazás és a klímaváltozás esetében is megtette), az euroszkeptikusok részéről érkezett olyan reakció, miszerint „óvatosabban kellene reagálnia politikai ügyekre”, illetve, hogy a jegybank tekintélye a függetlenségéből fakad, és Carney ezekkel ezt kockáztatja. Ezzel szemben a toryk részéről mások jelezték, fontos, hogy a jegybank kifejtse erről a véleményét csakúgy, miként a skót népszavazás kapcsán is.
Miközben a kormányzó hangsúlyozta tehát az EU-tagságból és a nagyobb nyitottságból fakadó pénzügyi stabilitási kockázatokat, értékelése szerint az egyéb előnyök ellensúlyozzák mindezeket.
Az EU más tagjaival való kapcsolatok segítettek enyhíteni egyes pénzügyi volatilitásokat – mondta Carney, megjegyezve azt is, hogy mindez nagyobbá és komplexebbé tette a brit pénzügyi rendszert, amely jobban ki van téve a külföldi sokkoknak.
Mindeközben
a kormányzó némi kritikát fogalmazott meg az EU pénzügyi szabályozásaival kapcsolatban,
jelezve: még mindig az Unió rendelkezik a legmagasabb szabályozási standardokkal. Hozzátette azonban, hogy lát kihívásokat a brit pozíció területén, ahogy a következő években az eurózóna mélyíteni kívánja a pénzügyi integrációját és szabályozását.
Fontos, hogy a jövőbeni, az integráció mélyítésére vonatkozó EU-s szabályozások ne érintsék hátrányosan a Bank of England azon képességét, hogy biztosítsa a brit pénzügyi szektor stabilitását, illetve ne veszélyeztessék az egységes piacot – hangsúlyozta Carney.