A vérdiagnosztikai társaság a napokban igen nagy nyomás alá került. A Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint az USA Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelete (FDA) előre be nem jelentett vizsgálatot tartott a vállalatnál, miután aggodalmak merültek fel a korábban elfogadásra benyújtott tesztekkel kapcsolatban. Noha a cég összesen 130 teszt engedélyezését kérte, az FDA eddig ebből csak egyet (a herpeszre vonatkozót) fogadott el – írja a CNBC.
Mivel pedig a hatóság a vállalat speciális „nanotárolóit” – ebben tartják a minimális vért, amely alapján a teszteket végzik – „nem jóváhagyott orvosi eszköznek” minősítette, lényegében elvágta Theranost attól, hogy azt végezze, amivel hírnevet szerzett, és tulajdonképpen egy átlagos laboratóriummá fokozta.
Ráadásul szintén csütörtökön a WSJ leközölt egy riportot, melyben számos korábbi alkalmazottat idéztek, akik szerint a Theranos jórészt nem a saját, az ujjból vett néhány cseppnyi véren alapuló, technológiáját alkalmazta, hanem külsős beszállítók eszközein dolgozott. Nem mellékesen azt is megemlítik, hogy a saját, forradalmian újnak kikiáltott eszközeik állítólag radikálisan eltérő eredményeket produkáltak a hagyományos módszerekkel szemben, mindezt pedig – mondja a WSJ belső e-mailekre hivatkozva – igyekeztek visszatartani a nyilvánosság elől.
Ez utóbbi anyagra válaszolt is a Theranos, és amellett, hogy visszautasították a vádakat, Elizabeth Holmes, a vállalat vezérigazgatója azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy megdöbbent, amiért a WSJ lehozta az anyagot, mivel egy ezer oldalas dokumentumot küldtek meg a lapnak, amely állítólag cáfolja a cikkben megjelent állításokat, és igazolja a tesztek pontosságát.
Az odamondogatás egyébként itt nem ért véget, mert a WSJ azt mondta, a Theranos nem engedélyezte, hogy a lap a vállalat irodáiban megtekintse a technológiát. Erre a Theranos vezetése úgy reagált, hogy ők felajánlották, hogy elmennek az újság irodáiba, hogy demonstrálják a módszereket.
A Theranos körül kialakuló botrány azonban nem tekinthető csupán elszeparált jelenségként – derül ki a Wired elemzéséből. A lap egy elemzésében ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy
az ilyen ügyek jól jelzik a Szilícium-völgy startupjai körül kialakult légkör problematikusságát.
Miközben ugyanis az elmúlt években óriási pénzek áramoltak a kaliforniai startup iparágba, mindenki az igazi főhősöket és a nagy világmegváltó ötleteket kereste.
A 9 milliárd dollárra értékelt Theranos, és vezetője Elizabeht Holmes elég jól meg is felelt a két elvárásnak. Az egyetemet otthagyó, majd sikeres női milliárdossá előlépő Holmes (egyébként ő a világ legfiatalabb milliárdos nője.), és a titkos technológiát alkalmazó, a vérteszteket megreformálni kívánó Theranos kitüntetett szereplői lettek ennek a világnak. Mindazonáltal jól látszik, hogy egyes területeken talán túl messzire ment a Szilícium-völgy.
A legjobb beszélgetős applikációt létrehozni egy dolog, de az egészségügyet megreformálni már egészen más.
A Theranos pedig úgy állt elő forradalmi ötletével, hogy a szakma alig látott valamit módszerből.
Ettől függetlenül persze gond nélkül elképzelhető, hogy a Theranos technológiája a jövőben elterjed, de az most is jól látszik, hogy bizonyos területeken a startupoknak nem biztos, hogy érdemes egyes terülteken homályban tartani a felfedezéseiket.