Póthatáridőt vezetne be a magáncsőd-törvénybe Trócsányi László igazságügyi miniszter módosítójavaslata. A javaslat indoklása szerint a póthatáridőre azért van szükség, hogy a családi csőd első ütemével azok a hitelesek is élni tudjanak, akik a most hatályos törvényi rendelkezések szerinti határidőket már túllépték.
A magáncsőd-program 2015 szeptember 1-én indult, szeptember közepén még senki sem igényelt csődeljárást. A törvény most hatályos verziója
nagyon szűk határidőket szabott meg az eljárás kezdeményezésére.
Ráadásul azok a rendeletek, amelyekben a kormány a magáncsőd lebonyolításának szabályait részletezi, csak szeptember közepén jelentek meg, így nem csoda, hogy eddig nem igényeltek sokan családi csődvédelmet. Ezekben a rendeletekben határozták meg azt is, milyen vagyontárgyakra és bevételekre nem teheti rá a kezét a csődbiztos (ezekről itt írtunk bővebben).
A törvény jelen állása szerint a 2015. április 30-ai elszámolási határidővel érintett hiteleseknek 2015. október 31-ig, ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül kell megindítaniuk az eljárást.
A 2015. szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett hiteleseknek az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap a határidő.
A magáncsőd intézményét bevezető törvényt június végén fogadta el az országgyűlés.
A törvény lépcsőzetesen lép hatályba:
idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője korábban azt mondta, tízezreknek nyújthat segítséget adósságuk rendezéséhez a családi csődvédelemről szóló törvény.
A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják - írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.
A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.