Miután John F. Kennedy elnök 1961 májusában bejelentette, hogy a terv szerint még abban az évtizedben embert küldenének a Holdra, a NASA 8 évvel később véghez is vitte a feladatot. Napjainkban egy igen hasonló kihívással nézünk szembe, mégpedig a tiszta energia területén – írja Jeffrey Sachs, a Project Syndicate-en megjelent elemzésében.
A holdra szállás metafora onnan származik, hogy Nagy-Britanniában idén beindítottak egy Globális Apollo Programot a klímaváltozás elleni küzdelemért. A NASA projektje után elnevezett terv célja pedig egy „irányított technológiai változás”. A közpénzekkel támogatott program azt tűzte ki célul, hogy
olyan technológiákat támogasson, melyek biztosíthatják az emberiség biztonságát és jólétét.
Ezek közül pedig a tiszta energiára való átállás lenne 2050-ig – hangsúlyozza Sachs.
Ráadásul a projekt célja a jelenlegi számítások szerint totálisan kivitelezhető. Ahhoz például, hogy az USA 2050-ig 80 százalékkal csökkentse a károsanyag-kibocsátását, évente a GDP nagyjából 1 százalékát kitevő többletkiadásokkal kellene számolnia, miközben az előnyök nyilvánvalóan hatalmasak lennének.
Mindehhez persze politikai elkötelezettség kell, elsősorban az energia- és az adópolitika területéről. Az Apollo program azonban ott jön a képbe, amikor a terv technikai megvalósításáról van szó, hiszen a legnagyobb kérdést a megújuló energiák tárolása jelenti.
Először is olyan akkumulátorok kifejlesztésére van szükség, amelyek a jelenlegi elektromos autókban működőknél olcsóbbak, tartósabbak, gyorsabban tölthetők és könnyebbek. Sachs szerint ez a legfontosabb technológiai prioritás.
Másodszor tovább kell fejleszteni azokat a tárolókat, melyek elraktározzák az energiát, ha nem süt a nap, nem fúj a szél vagy a folyók nem folynak elég sebesen a megfelelő energiatermeléshez. Erre lehet példa többek között a megújuló energia hidrogénné alakítása is.
Sachs arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni harcban az államok vezetőinek elkötelezettsége igencsak gyengélkedik. Az Egyesült Államok kormánya például évente nagyjából 31 milliárd dollárt költ orvosbiológiai kutatásokra (melyeknek komoly hasznuk is van), de durván 65 milliárd megy katonai kutatás-fejlesztése, és csupán kevesebb mint 2 milliárd a megújuló energiával foglalkozó kutatás-fejlesztésre.
Az elemzés szerint a legfontosabb politikai célok a következők:
A nagy cél a 60-as években is megvolt és most is megvan. A világ vezetőinek ideje végre összefogniuk, hogy megvalósítsák a következő „holdra szállást” – zárja elemzését Sachs.