Már Norvégiának is a tartalékokhoz kell nyúlnia

Az olajpiac szenvedései miatt Norvégia drámai lépésre kötelezheti el magát. Akár már a jövő évben tőkét vonhatnak ki az állam 830 milliárd dollár értékű szuverén vagyonalapjából, melyet az elmúlt két évtizedben eredetileg a „jövő generációjának” raktak össze.

A norvég kormány célja, hogy meggátolja az ország recesszióba csúszását, miközben egyre zuhannak az olajiparból befolyó adóbevételek. Az 500 milliárd dolláros gazdaság (a hasonló magyar mutató közel négyszerese) ugyanis eddig ezen összegeket egyre nagyobb mértékben használta fel a deficit kezelésére, miközben a vagyonalapot építette – írja a Bloomberg.

Beütött az olaj

A kritikus pont azonban látszólag most következett be, miután tavaly az olaj-kitermelésből származó bevételek 42 százalékot estek, és

2016-ban az állami kiadások várhatóan meghaladják majd a bevételeket.

A kormány azzal számolt, hogy a reálértéken vett kiadásai elérhetik a rekord szintnek számító 180,9 milliárd koronát (21,6 milliárd dollár), miközben a kitermelés csökkenésével és az árak esésével, az állam olajból származó bevételei 251,6 milliárd koronára süllyedhetnek, ami 30 százalékkal rosszabb a tavaly októberben prognosztizáltnál. A becslések egyébként 69 dolláros hordónkénti olajárral számoltak, miközben a Brent átlagára idén 56 dollár volt.

A Brent olaj heti bontású grafikonja 2009 tavasza óta Forrás: Investing.com

Az olajár zuhanása a norvég koronát is a mélybe lökte. A skandináv fizetőeszköz az elmúlt 12 hónapban 13 százalékot gyengült, aminél csak a brazil real teljesített rosszabbul.

A norvég állam az idei év első három hónapjában 138 milliárd koronához jutott az olajkitermelésekből, ami egy évvel korábban még 238,2 milliárd volt.

Rossz időszak, rossz időzítés

A büdzsé szükségleteihez az állam most a vagyonalapot használná fel,

ráadásul nem is a legjobb időzítéssel, mert az alap vezetője épp annak megóvására figyelmeztetett az alacsony hozamkörnyezetben. A kormány ezzel párhuzamosan azzal igyekezett nyugtatni, hogy csupán az alap hozamait használnák fel, vagyis lényegében nem csökkentenék a méretét.

Az alap egyébként a jelenlegi helyzettől függetlenül is gyengélkedőben van. Az év első felében a beáramló tőke mindössze 17 milliárd korona volt, szemben az elmúlt 10 év 60 milliárdos negyedéves átlagával.