A számok tükrében a jelenlegi trend igazolhatónak is látszik. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országokban – Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Vietnám – az online kiskereskedelemből származó bevételek hasítanak. Míg 2013-ban ez az összeg csupán 7 milliárd dollár (kb. 2 ezer milliárd forint) volt, addig a Frost & Sullivan becslése szerint 2030-ra elérheti a 34,5 milliárdot.
A kockázati tőke befektetések felpörgésének egyik oka Szingapúr földrajzi ereje.
Délkelet-Ázsia és India ugyanis az USA, illetve Kína után a legerősebben növekvő középosztállyal bír,
így a jelenlét ezen a területen kiemelten fontos – mondta a CNBC-nek Teruhide Sato, a Beenext vezetője, aki múlt hónapban indította el kockázati tőke alapját Szingapúrban.
Öt évvel ezelőtt még minden startup azon gondolkodott, hogyan lehetne tőkét szerezni – emlékszik vissza Vinnie Lauria, a Délkelet-Ázsiára fókuszáló Golden Gate Ventures társalapítója. A befektetés akkor helyi problémának számított, és a Szilícium-völgy azon kockázati tőkései, akik nem rendelkeztek nemzetközi irodával, nem is nagyon érdeklődtek a világ ezen része iránt.
Miután azonban a Szilícium-völgy egyik nagyágyúja, a Sequoia Capital 2012-ben irodát nyitott Szingapúrban, és az olyan magántőke játékosok, mint a SoftBank vagy a Tiger Global is egyre nagyobb érdeklődést mutattak, a kockázati tőke elkezdett komolyan áramolni az országba – mondja Lauria.
Tavaly egyébként a kockázati tőke befektetések elérték az 1 milliárd dollárt Szingapúrban, ami elég nagy ugrás a 2013-as 454 millió után.
A kockázati tőke felfutásához azonban az is erősen hozzájárul, hogy a szingapúri állami alap, a Temasek az egyik legnagyobb szereplője a városállam kockázati tőke szektorának. A támogatása pedig úgy tűnik, meg is térül, mivel Golden Gate Ventures éppen nemrég jelentette be az eddigi legnagyobb egyedi befektetését. Ők vezetnek ugyanis egy 3,5 millió dolláros finanszírozási kört a szingapúri székhelyű HipVan számára, amely online lakberendezésben utazik. A Golden Gate Ventures egyébként olyanokkal működik együtt ebben, mint az East Ventures, a LionRock Global vagy a Skype társalapítója, Toivo Annus.
Jól látszik emellett, hogy a nemzetközi nagyágyúk is egyre nagyobb étvágyat kaptak Szingapúr iránt. Amikor például a Golden Gate Ventures júliusban 35 millió dollárral megemelte a második alapját, olyan befektetői voltak, mint a Facebook társalapító Eduardo Saverin, az európai Monitor Capital Partners vagy a dél-koreai Naver.
Szingapúr mindazonáltal még messze áll attól, hogy olyan legyen, mint a Szilícium-völgy.
Elsősorban azért, mert az egész kockázati tőke piaca sokkal kevésbé átlátható, ellentétben az USA-val vagy akár Kínával. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy a vállalatok pontosan mennyi tőkét vonzottak, illetve ki kit finanszíroz – hangsúlyozta a szingapúri Jungle Ventures ügyvezető partnere, David Gowdey.
Szintén ezt a hangulatot erősítette meg a HipVan vezérigazgatója, Danny Tan. Szingapúr még messze áll a kockázati tőke buboréktól, mivel még nem látunk olyan kockázati étvágyat, mint India vagy San Francisco esetében.