Újragondolhatják a középvállalatok a terjeszkedést

Young man skateboarding wrapped in Brazilian flag, Copacabana, Rio De Janeiro, Brazil

Nem kell feltétlenül új kontinensben gondolkoznia annak a középvállalatnak, amelyik terjeszkedni szeretne, sokszor szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlétet növelni. Ehhez érteni kell a piaci sajátosságokat, a devizakockázatokat, de kritikus lehet a szellemi tulajdon és a márkajegyek védelmének ismerete is.

Az RSM globális reálgazdasági felmérése szerint a FED azért halasztotta el a kamatemelés első ütemét, hogy a közép- és nagyvállalatok jobban felkészülhessenek a pénzpiacok szűkülésére, a tőkeköltség szintjének emelkedésére. Az Egyesült Államok gazdasági növekedése megerősítheti a fejlődő piacok exporttevékenységét, a közép- és nagyvállalatok tehát keresletnövekedésre számíthatnak az olyan fejlett piacok bővülése nyomán, mint az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság. Ezzel szemben az olyan fejlődő országok, amelyekben az adósság jelentős része dollárban van, vagy olaj-, illetve növekedésük túlnyomó részét az áruexport teszi ki, a GDP 0,5-0,8 százalékát kitevő tőkekiáramlásra számíthatnak. Az RSM szakértői az alapkamat 25 bázispontos emelését várják idénre a FED-től, majd további 50-70 pontos növekedést várnak a jövő év elején. Egy többéves ciklus során mintegy 2 százaléknyi kamatemelést valószínűsítenek 2017-2018 végére.

Tényezők a nemzetközi terjeszkedésben

A vállalatok növekedési stratégiájában régóta komoly szerepet játszik Kína mint célpiac. Ez a tendencia a növekedési adatok ismeretében átértékelődik. „Közel sem biztos, hogy a távoli országokban való terjeszkedés jobb lehetőséget jelent a saját régióban való növekedéssel szemben” – emeli ki Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója.

A magyar vállalatok számára Németország a legfontosabb célpiac. Az exportpartnerek top 10-es listájában a visegrádi országok mindegyike megtalálható, ahogy Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, valamint Oroszország jelentősége is kiemelt. Kalocsai Zsolt szerint a magyarországi cégek külföldi terjeszkedésében komoly versenyhátrányt jelenthetnek az előkészítés nehézségei, illetve a terjeszkedéshez tartozó üzleti és adózási kérdések. A legversenyképesebb szektorok közé tartozik az információtechnológia, az autóipari és mérnöki szolgáltatások, de mindegyikben érzékelhető a képzett munkaerő hiánya.

Csak export, vagy helyi bolt is?

A bővítési lehetőségek egyik meghatározó tényezőjét a célpiac jellemzői jelentik. Ki kell kutatni, releváns lehet-e az új piacon a terjeszkedő cég terméke, mennyiben kell idomulnia a helyi kulturális sajátosságokhoz. Fel kell mérni a terjeszkedés költségeit – logisztika, banki költségek, helyi deviza –, és el kell dönteni, hogy csupán exportálni kíván-e a vállalat az adott piacra, vagy üzletet is telepítene oda. Ha utóbbi, fel kell készülni arra, hogy a szabályozás – például a szellemi tulajdon és a márka védelmének szabályozása – és az adóügyek helyi sajátosságai komoly rizikófaktort jelentenek, ezekhez társul a devizaárfolyamok ingadozása jelentette kockázat.

Indiában a lakosság kétharmada 35 év alatti

India a világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely 2015-ben várhatóan 7,25-ös növekedési rátát produkál. Az országban az elmúlt hat évtizedben fokozatos politikai átrendeződés figyelhető meg, ami a jogrendszerben is jelentős változásokat eredményezett. Erősíti a versenyelőnyt, hogy a népesség 65 százaléka 35 év alatti, nagyon jól állnak képzett munkaerőből. A másik fontos tényező, hogy India gazdasága csak mérsékelten függ a külgazdasági folyamatoktól, az ország jószerivel csak belkereskedelemből él. Megtakarítási rátája 30 százalék. India gazdaságát főként az információtechnológia, a tevékenység-kihelyezés (BPO), az infrastrukturális, biztosítási és banki szolgáltatások fejlettsége erősíti. „Make India” nevű programjuk az ipart akarja felpörgetni: az innováció, képességfejlesztés és a szellemi tulajdon védelmének támogatásával a kormány multinacionális cégeket ösztönöz arra, hogy termelési folyamataikat telepítsék Indiába.

Egy középvállalatnak már érdemes komolyan megfontolni a dél-amerikai piacra lépést Forrás: Cultura Creative/Jag Images

Feljövőben Dél-Amerika

A kontinens fejlődését a GDP növekedése táplálja. Az így megnőtt jövedelmek nagy része a középosztályhoz jut, akik szofisztikáltabb szolgáltatásokat vesznek igénybe, majd ez a pénzt a gazdaságba visszaforgatva tovább táplálja a növekedést. A latin-amerikai vállalatok az általános trendnek megfelelően az ázsiai piacokon próbálnak terjeszkedni. Chile, Peru és Mexikó ennek érdekében fontos strukturális reformokat vezetett be az üzleti világ és a befektetések erősítése érdekében. Ugyanakkor Dél-Amerika országai rendkívül heterogén képet festenek a növekedési ráták terén, az előbbi három ország tehát kiemelkedik ebből a mezőnyből. Mindez azt jelenti, hogy ez a régió a következő egy-másfél évben kritikus területe lesz a globális kereskedelemnek.