A PBoC csütörtökön csökkentette a rövid távú likviditási hiteleinek (Standing Landing Facility, SLF) kamatait, amely lépés a közgazdászok szerint arra utal, hogy a jegybank érzékelte, az alapkamat hatékonyságát már évek óta visszafogja az árnyékbankrendszer. Emellett pedig az elemzők úgy látják, a PBoC igyekszik lazítani a kereskedelmi bankok alapkamathoz kötöttségét is.
A központi bank a hétnapos rátát 5,5 százalékról 3,25-re, míg az egynapos (overnight) kamatot 4,5-ről 2,75 százalékra süllyesztette, további likviditást biztosítva ezzel a bankoknak – írja a CNBC.
Tipikusan a kínai monetáris politika az alapkamat csökkentésével vagy a tartalékolási kötelezettség visszafogásával szokta stimulálni a gazdaságot. Éppen ezért az SLF kamatok módosítása jóval kevésbé közismert lehetőség, és általában csak olyan időszakokban – például ünnepek idején – alkalmazták, amikor szűk likviditás volt várható. Az SLF-hez egyébként március óta nem is nyúlt a PBoC.
A csütörtöki döntés ennek következtében azt mutatja, hogy a kínai jegybank számára, a korábbi időszakoktól eltérően, nem volt feltétlenül szükséges a gazdaság élénkítése. A PBoC közleménye szerint a csütörtöki vágás az SLF mint plafon funkciójának felfedezését jelentette a kamatfolyosó vonatkozásában.
A világ jegybankjai az úgynevezett kamatfolyosó rendszert használják, hogy a piaci kamatokat az alapkamat felé tereljék. Amikor monetáris kondíciók szorosak, a rövid távú pénzpiaci kamatok a folyosó felső vége felé tendálnak, ahogy a kereskedelmi bankok hitelt vesznek fel a központi bankoktól. Megfordítva pedig, amikor a piacok bővelkednek a likviditásban, a folyosó alsó vége lesz az irányadó.
Látni kell, hogy Peking számára a kamatfolyosó kiemelt jelentőséggel bír, ahogy a világ második legnagyobb gazdasága egyre inkább egy piacok által vezérelt ökoszisztéma felé igyekszik nyitni.
Az intézkedés – a továbbra is gyenge októberi gazdasági adatok tükrében – inkább tűnik rohamléptekben kivitelezett vészmegoldásnak,
mintsem jól átgondolt, előkészített, a következő 5 éves tervbe illeszkedő döntésnek - derül ki Sarkadi-Szabó Kornél legújabb blogbejegyzéséből. Egyre több pletyka kering a fizetési nehézségekbe keveredő zombi vállalatokról, önkormányzatokról és bankokról. Ebből a szempontból a 28,2 ezer milliárd dolláros kínai adósságnak (2014-es McKinsey becslés) úgy hiányzott a gazdasági visszaesés, mint paksi mókusnak a brüsszeli mogyorózás.
Az amúgy kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű cégeknek, gazdasági entitásoknak (a félig magán-félig állami) egyszerre kell szembenézni:
A legnagyobb jelentősége az SLF kamatok csökkentésének, hogy Kína egy új monetáris politikai eszköztárral kísérletezik – hangsúlyozta Mark Williams, a Capital Economics vezető ázsiai közgazdásza. Az elemző kiemelte, hogy
a csütörtöki döntést nem tekinti a monetáris lazítás egy formájának.
Mindemellett mások úgy látják, hogy a jegybank jelenlegi lépése egy megelőző intézkedést is jelent az elsődleges nyilvános forgalomba hozatalok (IPO-k) újbóli beindítása előtt. A hírek szerint 28 IPO-t (és ezzel együtt tőzsdére lépést) engedélyezhetnek az év végéig, miután a részvénypiaci stabilizációs program keretében idén beszüntették az elsődleges kibocsátásokat. Mivel ráadásul jövőre enyhülnek az IPO-piacon a befektetőknek előírt tőkeszabályozások, így a PBoC célja, hogy elkerülje a likviditási ínséget – hangsúlyozta Bernard Aw, az IG piaci stratégája.
Jóllehet a kínai jegybank már eddig is tesztelt különböző monetáris politikai eszközöket, a rendszeres és esetleges nyíltpiaci műveletektől a tartalékolási kötelezettségek módosításáig, az elemző szerint a mostani a leginkább érdemi elmozdulás egy új keretrendszer irányába.
A legnagyobb kockázat talán éppen az, hogy az erőn felüli intézkedésekkel sikerült elhitetni a globális szereplők egyre nagyobb részével, hogy megússzák a földbe csapódást, a gazdaság lassulása és a fogyasztó központú gazdasági szerkezetre való átállás fokozatos lesz és gördülékeny - vélekedik Sarkadi-Szabó a SharkVision.hu hasábjain.