The European Central Bank's new chief Mario Draghi gestures during his first press conference at the ECB in Frankfurt/M., western Germany, on November 3, 2011. The European Central Bank's decision to cut its key interest rates in a surprise move was "unanimous", the 64-year-old Italian said. Draghi's first few days as ECB president have certainly been a baptism of fire. The 17-nation eurozone is back in deep crisis following the shock call by Greece for a national referendum on a debt rescue reached with huge difficulty only last week. Draghi took over at the helm of the ECB from Jean-Claude Trichet. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND (Photo credit should read DANIEL ROLAND/AFP/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Mario Draghinak, az Európai Központi Bank elnökének valami meglepővel kell előállnia a devizakereskedők számára jövő héten, máskülönben azt kockáztatja, hogy az euró felpattanása fenyegetést jelent a kitűzött inflációs célnak – írja elemzésében a Bloomberg. A befektetői várakozások azonban egyaránt jelentenek reményt és kockázatot is az eurójegybanknak.
Az elemzők hatalmas lendülettel kezdték visszavágni az év végére és az új esztendő első negyedévére vonatkozó euró árfolyam becsléseiket márciustól, miután az Európai Központ Bank (EKB) kötvényvásárlási programja 12 éves mélypontra, 1,0458 lökte közös valutát. Az opciós ügyletek azt mutatják, hogy 70 százalék az esélye annak, hogy ezzel ezt a mélységet az év végén is eléri az euró, miközben az októberi EKB ülés után ennek csak 18 százalékot tulajdonítottak.
A nyúl a kalapban
„Draghi elő fogja húzni a nyulat a kalapból, mindössze abban nem vagyunk biztosak, hogy milyen nyúl lesz ez" – mondta Steven Bell, a közel 244 milliárd dollárt kezelő BMO Global Asset Management stratégája.
Az euró nagymértékű esésére kell felkészülni
– tette hozzá.
Bell úgy látja, hogy az euró paritás alá eshet a dollárral szemben a következő évben miután szerdán 1,0566 dollárig süllyedt, ami április óta nem látott alacsony árfolyam, és közelít a március 16-i 1,0458-as szint felé.
Mario Draghi Forrás: AFP/Daniel Roland
Az egyik mód, amellyel Draghi meglepheti a piacokat, hogy
a jelenlegi mínusz 0,2 százalékos betéti rátát 0,2 százalékponttal csökkenti az EKB
– mondja Bell. Kiemeli, a határidős árak alapján az látszik, hogy egy 0,1 százalékpontos vágást abszolút beárazott a piac.
A „büntetőkamat" kapcsán a Reuters úgy értesült, hogy az EKB-ban szóba került kétcsatornás rendszer bevezetése, vagyis azokat a bankokat, amelyek nagy összegeket parkoltatnak a jegybankban, magasabb büntetőkamattal sújtanák. Ez főleg a német és a francia bankoknak kerülne sokba.
Emellett
az EKB vezetője kiterjesztheti a jegybank mennyiségi lazítási programját.
Ennek keretében vásárolhatnak például vállalati vagy önkormányzati kötvényeket is, illetve felmerülhet, hogy feloldják azt a szabályt, mely szerint a jegybank nem vehet meg olyan értékpapírokat, melyek hozamai alacsonyabbak, mint a betéti kamatráta – tette hozzá az elemző.
A mágikus cél
A gyenge euró kulcsfontosságú az EKB azon ambíciója számára, hogy 2 százalékig pörgesse fel az inflációt. A probléma azonban az, hogy noha a közös fizetőeszköz idén már 12 százalékot gyengült, és a monetáris döntéshozók növelték a pénzkínálatot,
a régió 19 államában még mindig alig emelkedtek az árak.
E mögött részben az euró év közbeni ralija állhat, melyet a feltörekvő piacokon mutatkozó olvadás váltott ki.
Az igazi kockázatot az jelentheti, ha Draghi nem tud megfelelni a megnövekedett várakozásoknak,
különösen miután az október 22-i találkozó után utal a további stimulusra. Ezt követően egyébként a Bloomberg által megkérdezett stratégák visszafogták az év végi medián előrejelzésüket 3 centtel 1,07 dollárra, míg az első negyedéves prognózist 2 centtel 1,06 dollárra csökkentették.
Egyes elemzők igencsak türelmetlenek. Neil Jones, a Mizuho Bank londoni székhelyű hedge fund részlegének feje például hangsúlyosan szeretne már valami kézzelfoghatót látni az EKB-tól. „Meg kell nyomni a start gombot a további mennyiségi lazításon" – mondja.
Jones abban hisz, hogy Draghi vagy mintegy 0,25 százalékponttal csökkenti majd a betéti rátát, vagy kiterjeszti az 1100 milliárd eurós bázisú eszközvásárlási programot. Meglátása szerint
az euró az év vége előtt 1,05 dollárig gyengülhet, majd 1 dollár alá eshet 2016-ban.
A március óta folyó, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó program keretében az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, túlnyomó részt államkötvényt. Egyes szakértők lehetségesnek tartják, hogy az összeget 75 milliárd euróra növelik, a program futamidejét pedig meghosszabbítják.
A kétkedők
Mindazonáltal mások úgy látják, hogy a jelenlegi helyzetben az EKB-nak nem kell feltétlenül lépnie a jövő héten. Kiváltképp azért, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed decemberi kamatemelésével kapcsolatos spekulációkat is erősen árazza a piac az EKB enyhítését.
Nem kevés a szélsőséges előrejelzés a euró-dollár árfolyamra Forrás: AFP/Philippe Huguen
David Bloom, az HSBC devizastratégája arra hívta fel a figyelmet, hogy ha már beígértek egy kamatvágást és beígérték a további mennyiségi enyhítést, akkor
nagyon nehéz lesz túlteljesíteni a már beárazott várakozásokat.
Az elemző éppen ezért arra számít, hogy az euró 1,10 dollárig pattanhat föl december 31-ig, 2016 végére pedig elérheti az 1,20 dollárt is. Bloom véleménye azért érdekes, mert ellentmond az általános várakozásoknak, miszerint Draghi egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne teljesítse az elvárásokat. Különösen, mert az elnök múlt héten bejelentette, a stábja kész mindent megtenni az infláció emelése érdekében.
A nagy kérdés azonban valóban az, hogy tud-e olyat húzni az EKB, amellyel valóban meglepi a piacokat, és ezzel érdemben el tudja mozdítani az euró árfolyamát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
