Az alábbi cikkben az Alapblog által készített Peter Schiff interjút tesszük közzé.
Az amerikai gazdaság egésze egyelőre nem fog szenvedni ilyen rövid idő leforgása alatt. A kereskedelem, a vendéglátás viszont már nagyon is. Ugyanis sokkal kevesebb pénzük van az átlag amerikaiaknak, kevesebbet tudnak költeni, mint azt némely hivatalos adat sejteti. Az fog kiderülni, hogy tragikusan gyenge forgalmat fognak produkálni az áruházláncok, az éttermek, szórakozóhelyek. Erre bizonyíték lehet az, hogy az utóbbi időben folyamatosan gyengül a kiskereskedelmi értékesítés volumene. A Wall Street leggyengébb láncszemeivé azok a cégek kezdenek válni, amelyek az amerikaiak fogyasztásából élnek: a Macy’s vagy a Wal-Mart.
Az amerikaiaknak valójában nincs pénze. Kizárólag – már megint – egyre növekvő hitel-visszafizetési kötelezettségeik vannak.
Peter Schiff szerint ha elfogadjuk a hivatalosan közzétett amerikai gazdasági adatokat, még azt is gondolhatnánk, hogy minden rendben van.
Csakhogy egyrészt Amerikában – ahogy szinte mindenütt másutt – a kormányzat kozmetikázza a makroszámokat.
Ahogy közeledik az elnökválasztás, úgy erősítik fel a hamis fundamentumokra épített gazdasági sikerpropagandát.
Másrészt – ellentétben a hatalom jelenlegi birtokosaival – mi (értsd: Ronald Regan idejében) nem szépítettük a foglalkoztatottsági statisztikákat olyanokkal, akik csak félállásban dolgoznak. És mi azokat is érdemben munkanélkülieknek tekintettük, akik jobb híján, csupán megélhetési kényszerből, olyan álláshelyeket fogadnak el, amelyek messze alulmúlják képzettségüket, de belátták: már nincs más választásuk, esélyeik lenullázódtak.
A szakértő úgy gondolja, hogy a Fed egyre ütemesebben sodorja az amerikai gazdaságot az összeomlás felé.
Közben olyan csapdába esett, amelyből képtelenség kikászálódni.
Ha hozzákezdenek a kamatemelésekhez, akkor még a 2008-asnál is súlyosabb globális hitelválságot váltanak ki, ha viszont tartják a nulla kamatot, akkor felgyorsítják a dollár bedöntésének folyamatát, az amerikaiakat végzetesen elszegényítik.
Akárcsak egy drogfüggő, a Fed vezetése QE-k, az abszolút megalapozatlan grandiózus méretű pénznyomtatás bűvöletébe került. Erről már nem képes leszokni. Újabb és újabb, egyre nagyobb „drogadagokkal” akarja gyógyítani saját „függőségét”. Abszurd helyzet alakult ki.
A kamatemelés kapcsán hozzátette: „Valószínűleg leheletnyit mindenképpen emelni fog. De az már se nem oszt, se nem szoroz. Jelképes lesz csupán, utána pedig – mert már az első pici lépések nyomán is elkezdenek majd romba dőlni a tőzsdék – a Fed megint vissza fog térni a „droghoz”, megint leviszi nullára a kamatot és beindítja a QE-k újabb fordulóját.”
Így ér véget a tragikusan hosszúra nyúlt, ámde abszurd és öngyilkos gazdaságtörténeti fejezet, amely a dollárnak az arany standardról való leválasztásával indult, és amelynek nyomán a világ vezető ipari termelőjéből az Egyesült Államok a világ nagy parazitájává vált. Peter Schiff szerint
Amerika huzamosabb ideje semmi egyebet nem gyárt, mint dollárt. Egy papírt."
Ezért a papírért cserében csak és kizárólag importál. Az ötvenes években minden területen a legjobb volt az USA, ellátták a világot a leginkább minőséginek nevezhető árukkal.
És lett ebből az országból mára? A világ – lényegében – legeladósodottabb országa. Ezek az adóssághegyek egy papírra (dollárra) épültek és megalapozatlan ígéretekre. És noha Amerika polgárai a hosszú időn át viszonylag jól működtetett piramis játék révén messze jobban éltek, mint azon országoké, amelyeknek javait elfogyasztották, most majd megtapasztalják mindennek az ellenkezőjét.
Peter Schiff
Az 52 éves pénzügyi szakember jó megérzéssel előre érzékelte a 2000-es évek közepén kialakuló válság előszelét, többször is figyelmeztetett az ingatlan- és pénzpiacok felől leselkedő kockázatokra. Aztán 2009 óta egyre inkább nem jönnek be az előrejelzései, hisz konstans módon elszálló aranyárakról, hiperinflációról, gyengülő dollárról és alacsony részvénypiaci hozamokról beszél, amiből kevés igazolódott be az elmúlt időszakot figyelembe véve.A dollárnak befellegzik. Ez az első és leglényegesebb elem. Hiába erősödik manapság a zöldhasú, így is az egyik legtipikusabb buboréktermék napjainkban. A jegybanki politikák által gerjesztett buborékok leghatalmasabbja. Ha azonban az utóbbi évtizedek gazdasági történeti kontextusába helyezzük az amerikai fizetőeszközt, akkor a tendencia egyértelmű: folyamatosan veszít értékéből. Némely időszakokban kivirul, de az ilyen szakaszokat – lásd a kilencvenes évek legvégét, amikor egy szintén hatalmasra fújt lufi, az úgynevezett dotcom-buborék repedt szét – sokkal hosszabb lejtmenet szokta követni. Most ugyanez fog történni, de sokkal tragikusabb méreteket öltve.
Nem kérdés, hogy lesz-e vagy sem összeomlás. Az be fog következni, feltételezhetően nem sokára. A nyitott kérdés csak az, hogy mi lesz ebből Amerikára és a világra nézve? Schiff biztosra veszi, hogy az amerikaiaknak óhatatlanul fájni fog.
A dollár végzetesen meg fog gyengülni, ezért Amerika polgárainak vagyona radikálisan fogyatkozni fog.
A Wall Streeten jegyzett amerikai cégek és minden Amerikához kötődő befektetési eszköz: ingatlan, kötvény, részvény drámai árfolyamvesztést fog elszenvedni. Ez részben igaz lesz Nyugat-Európára és Japánra is, merthogy ők is nagyjából a Fed-et és Amerikát másolják.
Viszont felértékelődnek az USA-hoz képest azon országok, régiók eszközei, amelyek eddig ki voltak szolgáltatva az amerikaiak és azon országok importjának, amelyek eddig csak fogyasztottak és szolgáltatásokat tudtak csak nyújtani. Ők maguk azonban nem termeltek, nem tudtak exportálni.
Végre az igazi termelők a kezükbe vehetik sorsuk irányítását,
ők maguk válhatnak az általuk előállított áruk, termékeik fő fogyasztóivá, egyre kevésbé szorulnak exportra, devizáik felértékelődnek, polgáraik gazdagabbá válnak. Ők lépnek a jelenkor nagy fogyasztói helyébe, és válnak fő exportőrökből fő importőrökké és fogyasztókká.
Az amerikai gazdasági és főként pénzügyi rendszer összeomlását egyfajta globális igazságtétel fogja követni.
Befektetési tanácsadóként Peter Schiff arról is nyilatkozott, hogy mit tesz ügyfelei pénzével: „Kimenekítem Amerikából. Semmilyen itteni eszközbe nem fektetek, viszont – offshore befektetési bankom révén – aranyat, nyersanyagot, kínai jüant vásárolok, arany fedezettel bíró hitelkártyát bocsátok ki. A biztonságos Svájc, Szingapúr, Új-Zéland, Hongkong eszközeit veszem.”