Átvágta a piacot a véres startup
![vérvétel, diagnosztika](https://cdn.origo.hu/2023/12/wwZD2azydnIR5dGkU335bmEm_2TxDXUM4-tOuE-mLeo/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzk4ODJlM2M0NWQ3ZTQzNDJiM2IwZGEyODNhYzhkMzdk.webp)
A Theranos alapítója, a 31 éves Elizabeth Holmes a legelőkelőbb üzleti listákon szerepel: a Forbes 400-on idén a 121., tavaly a 110. helyet foglalta el, az Amerika’s Self-Made Women címűn az első, a legnagyobb hatású nők listáján a 72-ik, az idei milliárdos listán pedig a 360-ik helyen áll. Pár napja a Wall Street Journal írta meg, hogy mindez lufi.
A Theranos szolgáltatása egyetlen csepp vérből kimutatni olyan betegségeket, amelyekhez egyébként teljes kivizsgálás kell. A tűt a startup szolgáltatja a módszerhez, de a gyanú szerint az innovatívként ünnepelt módszerben valójában semmi új nincs, más cégektől lopta volna. A WSJ riportja szerint ezzel szemben a diagnosztikai eszköz egyetlen betegség kimutatására alkalmas, ez a herpesz. Minden egyéb vizsgálatot más cégek szabadalmaztatott eljárásával végeznek el. Miután olyan vállalatok keltek ki ellene, mint a Quest Diagnostics vagy a GlaxoSmithKline, az amerikai egészségügyi hivatal kivizsgálta a „nem ellenőrzött módon” kínált szolgáltatásokat.
A Theranos első befektetői körében egyetlen komoly alapot sem találunk, olvashatjuk a 24.hu cikkében. A cég módszere az volt, hogy felügyelőbizottságába illusztris hírességeket hívott meg, akik aztán tekintélyükkel nyomatékosították a hájpot. Így a második körre a nagyobb alapokat már az olyan nevek győzték meg, mint Kissinger vagy Schultz.
A 24.hu az Economistra hivatkozva így magyarázza a helyzetet: a startupoknál az objektíven meghatározható könyv szerinti cégértéket valójában a friss tőkebefektetés nagysága váltja ki, ebből következtetve állapítják meg, mekkora növekedésre számíthat, mennyit ér. Ezért fordulhat elő, hogy a piac létező szereplőként tekint a valójában saját kitalált potenciáljával házaló cégre.